Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2019

2019 1-2. szám

Hozzászólások

Fázisváltó anyaggal töltött energiatároló alkalmazása adatközpontok hűtési energiafelhasználásának csökkentésére

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Andrássy Zoltán - Dr. Szánthó Zoltán

Fázisváltó anyaggal töltött energiatároló alkalmazása adatközpontok hűtési energiafelhasználásának csökkentésére

Andrássy Zoltán

PhD hallgató; műszaki igazgató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék HeatVentors Kft.

Dr. Szánthó Zoltán

egyetemi docens
BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Bevezetés

Az adatközpontok, szervertermek, telekommunikációs központok és a bitcoin bányász géptermek energiahatékony hűtése komoly kihívást jelent a mérnököknek. A cikkben bemutatjuk a villamosenergia-megtakarítási lehetőségeket a HeatTank fázisváltó anyag töltetű hőenergia tároló alkalmazásával egy telekommunikációs központ hűtési rendszerében. A cél a hűtési energiafelhasználás csökkentése. Ehhez különböző üzemállapotokat vizsgálunk meg, és bemutatjuk az éves energiafelhasználásban elérhető megtakarítást.

A fázisváltó anyagok

A fázisváltó anyagok (Phase Change Material – PCM) olyan energiatároló anyagok, amelyek a látens hőt felhasználva nagy energiasűrűséggel képesek a hőenergiát eltárolni. A nevük azért fázisváltó és nem halmazállapot-váltó anyagok, mert nemcsak a „klasszikus” szilárd-folyadék, folyadék-gáz vagy szilárd-gáz változások használhatók ki, hanem például a szilárd-szilárd fázisátalakulás is, például a vas allotrop átkristályosodása 911 °C-on. (Érdekesség, hogy az angol nyelv nem tesz különbséget a fázis és a halmazállapot szavak között) [1-4.]

Egységnyi térfogat esetén a rejtett hőtárolás segítségével nagyobb energiasűrűséget lehet elérni, mivel nemcsak a fajhő, hanem az olvadás (illetve párolgás) hő is felhasználható a hőátadási folyamatoknál. Alkalmazásuk rendkívül széleskörű, mivel különböző kémiai módszerekkel olvadáspontjuk széles skálán változtatható. Az anyag olvadása közben hőt vesz fel a környezetéből, fagyás közben pedig hőt ad le.

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/1-2-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!