Fázisváltó anyaggal töltött energiatároló alkalmazása adatközpontok hűtési energiafelhasználásának csökkentésére
Még nem érkezett hozzászólás!
Andrássy Zoltán - Dr. Szánthó Zoltán
Fázisváltó anyaggal töltött energiatároló alkalmazása adatközpontok hűtési energiafelhasználásának csökkentésére
Bevezetés
Az adatközpontok, szervertermek, telekommunikációs központok és a bitcoin bányász géptermek energiahatékony hűtése komoly kihívást jelent a mérnököknek. A cikkben bemutatjuk a villamosenergia-megtakarítási lehetőségeket a HeatTank fázisváltó anyag töltetű hőenergia tároló alkalmazásával egy telekommunikációs központ hűtési rendszerében. A cél a hűtési energiafelhasználás csökkentése. Ehhez különböző üzemállapotokat vizsgálunk meg, és bemutatjuk az éves energiafelhasználásban elérhető megtakarítást.
A fázisváltó anyagok
A fázisváltó anyagok (Phase Change Material – PCM) olyan energiatároló anyagok, amelyek a látens hőt felhasználva nagy energiasűrűséggel képesek a hőenergiát eltárolni. A nevük azért fázisváltó és nem halmazállapot-váltó anyagok, mert nemcsak a „klasszikus” szilárd-folyadék, folyadék-gáz vagy szilárd-gáz változások használhatók ki, hanem például a szilárd-szilárd fázisátalakulás is, például a vas allotrop átkristályosodása 911 °C-on. (Érdekesség, hogy az angol nyelv nem tesz különbséget a fázis és a halmazállapot szavak között) [1-4.]
Egységnyi térfogat esetén a rejtett hőtárolás segítségével nagyobb energiasűrűséget lehet elérni, mivel nemcsak a fajhő, hanem az olvadás (illetve párolgás) hő is felhasználható a hőátadási folyamatoknál. Alkalmazásuk rendkívül széleskörű, mivel különböző kémiai módszerekkel olvadáspontjuk széles skálán változtatható. Az anyag olvadása közben hőt vesz fel a környezetéből, fagyás közben pedig hőt ad le.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/1-2-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).