Nyomásfokozó szivattyúk hatásfoka részterhelésen
Még nem érkezett hozzászólás!
Eördöghné Dr. Miklós Mária - Horváth Gábor
Nyomásfokozó szivattyúk hatásfoka részterhelésen
Bevezetés
A 2020-as évre előirányzott CO2-kibocsátási és energiafelhasználási értékek eléréséhez jelentős megtakarítási potenciált képvisel a szivattyús rendszerek energia-hatékonyságának növelése. A különböző – EuP, ErP1, 640/2009/EK (villanymotorokra), 641/2009/EK (nedvestengelyű keringető szivattyúkra, 327/2011/EK (ventilátorokra) vonatkozó – rendeletek következményeképpen az áramlástechnikai berendezések hidraulikája, a hajtómotorok energiafelhasználása területén óriási fejlődés volt tapasztalható az elmúlt 2-3 évben. További jelentős megtakarítás a korszerű szabályozás mellett az új motortechnológiák hatásfokával érhető el, illetve a meglevő rendszerek szabályozásának célszerű megválasztásával.
A kommunális vízellátásban a fogyasztási profilt általában nagyfokú változékonyság jellemzi, ezért ebben a szolgáltatási szektorban fokozott a jelentősége annak, hogy hogyan reagál a szivattyú a váltakozó igényekre, milyen hatásfokkal képes követni a vízigény változását. Ez egyrészt a felvett energiamennyiség, másrészt a részterhelésen üzemelő szivattyúk megváltozott hatásfoka miatt fontos. Mivel a szivattyúk működési idejük jelentős hányadában részterhelésen üzemelnek, ezért az energiahatékonyság érdekében nagy jelentőségű, hogy ebben az üzemállapotban kedvező legyen a hatásfok. Amíg a szivattyú a fogyasztói mennyiségi igényeket kiszolgálja, addig ritkán fordul a figyelem a működés energiahatékonyságára. A cikk laboratóriumi mérési eredmények alapján arra mutat rá, hogy az egyes üzemi paraméterek hogyan befolyásolják a szivattyú energia-felhasználását.
1 A 2005-ben jóváhagyott EuP irányelvet – amely az energiafogyasztó berendezések energiafogyasztására és a környezeti hatásukra vonatkozott – 2009-ben módosították ErP (2009/125/EC) irányelvre (ecodesign)
A mérés leírása
A méréseket a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának „Fordulatszám-szabályozott és kaszkád kapcsolású GRUNDFOS szivattyúk mérőkörén” végeztük el, a változó fogyasztási igényeknek megfelelő üzemállapotokat szimulálva. Az első esetben (1. ábra) egy korszerű, a motorhoz integrált frekvenciaváltóval ellátott állandó mágneses, speciális kivitelű szinkron reluktancia motorral felszerelt, CRE 3 – 5 típusú örvényszivattyút vizsgáltunk. A térfogatáramot egy Siemens MAGFLO 1100 áramlásmérő segítségével rögzítettük, amely a víz vezetőképességén alapuló mágneses-indukciós elven működik. A második esetben (2. ábra, lásd a következő oldalon) egy külső frekvenciaváltóval szabályozott aszinkronmotorral szerelt CR 1 – 7 szivattyút vizsgáltunk. Ebben az esetben a térfogatáramot egy Grundfos VFI vortex elven működő áramlásmérővel rögzítettük, amelyet elektronikusan egy külső, Grundfos CUE típusú frekvenciaváltóba kötöttünk.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/1-2-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).