Padlófűtési fejlesztések: vékonyabb rétegrend, gyorsabb szerelés
Még nem érkezett hozzászólás!
Kaszab Gergely
Padlófűtési fejlesztések: vékonyabb rétegrend, gyorsabb szerelés
Sokat foglalkoztunk már a modern padlófűtési rendszerekkel, a hagyományos acélhálóra rögzítés és a tackerlemezes-rendszerlemezes-tépőzáras rögzítési mód közötti különbség ecsetelésével. Talán mindenki emlékszik az acélhálós rögzítéshez szükséges plusz anyagszükséglet, a hőszigetelésre kerülő fóliaréteg, a távtartók, a kábelkötözők ellenértékének beszámítási szükségességére. Biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi munkaerőárak kapcsán azt sem felejtette el senki, hogy az acélhálós módszernél minimum két szakember bérével kell számolni a szállításnál, a háló beszabásánál, a csőfektetésnél és rögzítésnél. A hazánkban is drasztikusan emelkedő szakember munkabérek miatt a modern rögzítési módok az áraikban is kedvezőbbek lettek, ha a munkaidőt, létszámot és óradíjat is figyelembe vesszük. Ki akar drágábban, elavult technológiát választani?
Felújítások, vékony rétegrend
Szinte az összes építőipari elemző egyöntetű véleménye, hogy a jelenlegi új lakásépítési hullám a közeljövőben kiegészül egy felújítási dömpinggel is. A városok régi bérházai, a panellakások, a 80-as években épült családi házak felújítása során természetesen az energetikai korszerűsítés sem maradhat el. Ahol ez megoldható, szeretnének a lakók hőszivattyús rendszert, kondenzációs kazánt, alacsony hőfokú, jól szabályozható felületfűtést.
Összességében szeretnének a felújított lakásukban komfortosabban élni, miközben jelentős üzemeltetési költséget takarítanak meg.
A felületfűtés beépítésének több buktatója volt korábban, amit az új technológiákkal igyekeznek megoldani a csőrendszer gyártók. Míg az új építésű épületek padlófűtés rétegrendje akár 15-17 cm is lehet, ezt egy felújítás kapcsán szinte képtelenség beépíteni. Egyrészt olyan mértékben megemelné a padlószintet, hogy az ablakpárkányok szintje például természetellenes magasságba kerülne, és az ajtók nyitása és mérete is problémát okozna. Másrészt a csaknem 7 cm-es betonréteg olyan statikai terhelést jelent, amit nem minden födém bír el. Akár egy Budapest belvárosi régi bérház egyik lakására gondolunk, akár egy kis település családi házának tetőtér beépítését vesszük alapul, a rétegrend növekedés és a statikai probléma mindkettőnél nagyrészt gátat szabott a padlófűtések alkalmazásának.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/7-8-as számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).