Lapszámok

Megújulónak azt az energiaforrást nevezhetjük, amely az emberiség időtávlatában nem fogy érzékelhetően, vagy véges időn belül lehetséges az újratermelése. Ezek az energiahordozók közvetlenül, vagy közvetve a Napból nyerik fizikai, kémiai, vagy biológiai energiájukat. A fosszilis energiahordozók alkalmazásával az évmilliárdok alatt eltárolt „bio”-napenergiát, s így a régóta megkötött szén-dioxidot szabadítjuk fel.

Környezetterhelés szempontjából lehet semleges, illetve egészségünkre és/vagy környezetünkre ártalmas az energiaforrás. Lehet, hogy az energia-termelés „mellékterméke” nem mérgező az élő szervezetekre, sőt segítheti is fejlődésüket – mint például a szén-dioxid a növényekét –, de környezetünkben halmozódva olyan légköri tulajdonságo(ka)t befolyásol, ami megváltoztatja az élővilág eddigi életkörülményét – mint a napsugárzás visszaverődését a Földet borító víz, jég, talaj, utak és épületek felületéről –, ezzel előidézve az úgynevezett üvegház-hatást.

Ezenkívül ne feledjük, hogy egy ma élő idősebb ember élete alatt nemcsak a Föld népessége nőtt 3-3,5-szeresére, de „fejlődésünknek” és vele igényeinknek a kiszolgálására egyre több energiát fogyasztunk fejenként.

Egyszerűnek tűnik kimondani, hogy a fel nem használt energia a legtisztább és a legolcsóbb, de nem mindegy, hogy milyen „áron” érjük ezt el. Hogy 20 cm vastag műanyagba csomagoljuk épületeinket, vagy az építésnél visszaemlékszünk elődeink lakóházainak tájolására. És a „csomagolás” lejárta után mit kezdünk vele, s az mibe fog fájni? Szemünknek, lelkünknek bármily szép a fenyőfa (különösen minden karácsony közeledtével), nem azt ültetünk a ház déli oldala elé, hanem nyáron árnyat adó, télre lombhullató fát, például diót, mint nagy-, déd- és ükszülőink.

Azon az éghajlaton és azon a helyen, ahol élünk, környezetünk változásából, épületeink hőszigetelése, kényelmünk és természeti kényszerünk (egyre melegebb nyaraink) okán eljutunk addig, hogy a hűtési energiafelhasználásunk nagyobb lesz, mint a fűtési. De tüzelőberendezéseket építő szakembereink kedvéért essék szó most a fűtési lehetőségekről. (Bár a kerti kemencék és a nyári konyhák terjedése mutatja az igények változását.)

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/4-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).