Lapszámok
2011 5. szám
- Fazakas Miklós - Nagy Csilla:
A „B” típusú gázkészülékek levegőellátásának és kéményének méretezéséhez szükséges gázkészülék gyártói adatok - Versits Tamás:
A Felelősségi Mátrix, mint a szabványalkotás módszere - Fördős Norbert:
Vaillant gázkészülék program – 2011 - Ifj. Szemerédi György:
Az AISIN-Toyota gázmotoros MCHP minierőmű - Schmidt, Siegfried:
Strom aus Eigenproduktion: Dachs - Gróman Attila:
Gáz van a napenergia körül - Jeckel János:
Saunier Duval kondenzációs kazánok napkollektoros rendszerekkel - Komlós Ferenc - Fodor Zoltán:
Városok hőszivattyús fűtése - Dipl. Ing. Uhlmann, Dietrich:
Fűtési rendszerek levegősödése – Okok és megoldások - Kardos Géza:
A szilárdtüzelésű berendezések rejtelmei - Dr. Both Balázs:
Légkezelő berendezés belső ellenállásának méréses vizsgálata - Gáti Tamás:
Laborszellőzések komplex megoldása - Dr. Szánthó Zoltán:
Épületgépész szakmai nap a BME-n
Hozzászólások
Városok hőszivattyús fűtése
Még nem érkezett hozzászólás!
Komlós Ferenc - Fodor Zoltán
Városok hőszivattyús fűtése
Komlós Ferenc
okl. gépészmérnök
Fodor Zoltán
okl. gépészmérnök, épületgépész mérnökGEOWATT Kft.
A településen élő emberek a környezet romlásából elsősorban a levegő minőségének a változását érzékelik. Statisztikai adatok mutatják, hogy az ország lakosságának több mint a fele szennyezett levegőjű területen él. A legsúlyosabb helyzet a városainkban alakult ki, ahol kevés a növényzet. Az egyedi fűtés jelentős hőveszteségei és a lakáskomfort növelése is indokolja az áttérést a csoportos fűtésre, ami 20 – 25%-os energia-megtakarítást jelent annak ellenére, hogy a fűtött helyiségek bővülésével jár.
Energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontból a nagyobb egységet ellátó központi fűtés az előnyösebb megoldás. Ilyen megoldások a többszintes épületeket ellátó épületfűtés/ hűtés, az épülettömbfűtés/hűtés, az épületcsoport-fűtés/ hűtés és a távfűtés/távhűtés, amelyek jobb hatásfokot és kevesebb veszteséget jelentenek.
Óriási a lemaradásunk ezen a területen, ami véleményünk szerint nemcsak a rendkívül erős lobbiknak, az energiapolitika hiányának, következésképpen az erőtlen jogszabályainknak, hanem a szakszerű, széles körű tájékoztatás hiányának is felróható. Világosan kell látnunk, hogy környezetünket megvédeni hosszú távon csak az ásványi (fosszilis) energiahordozók (elsősorban: lignit, szén, kőolaj, földgáz) új, ún. tiszta technológiával történő felhasználásával, majd később ezeknek az energiahordozóknak a kiváltásával leszünk képesek. A fejlett nyugati államokban a külső levegő minősége a városokban is sokat javult, mert korszerűbb fűtési rendszereket alkalmaznak.
A megújuló energiaforrások használata az épületgépészet területén egyre nagyobb szerepet kap például
- a meglévő épületeknél (növelt hőmérsékletű hőszivattyúk alkalmazása);
- új bérlakásoknál (épületeknél) a rezsiköltség radikális csökkentése miatt;
- a mélyszegénység leküzdésére (hőszivattyús épület, csoport és távfűtés);
- a passzívházak terjedése miatt;
- a CO2-semleges épületek következtében (az EU-irányelvnek megfelelően);
- az aktívházak (mint fejlődési irány) következtében;
- a hőkomfort-igény magyarországi fejlődése miatt;
- a nyári villamos-energiacsúcs (már nagyobb, mint a téli csúcs) miatt és
- a japán természeti és nukleáris katasztrófa következtében és hatása miatt a földgázárra.