A legionellamentesítés üzemi tapasztalatai
Még nem érkezett hozzászólás!
Eördöghné Dr. Miklós Mária
A legionellamentesítés üzemi tapasztalatai
Bevezetés
Életünk jelentős részét töltjük zárt terekben, ahol épületgépészeti rendszerek nélkül az egészséges életfeltételek tartósan nem biztosíthatók. A komfortos levegőhőmérséklet és páratartalom, szennyezőanyag-mentes környezet, az ártalmatlan ivóvíz stb. biztosítása az épületekben mind technikai infrastruktúrát igényel. Ennek a technikai háttér eszközrendszernek a működtetése nagy odafigyelést igényel ahhoz, hogy valóban az egészséget szolgálja, ne váljon probléma forrásává. Ezekben a berendezésekben, rendszerekben ugyanis olyan környezeti feltételek állhatnak elő, amilyenek a természetben nem jellemzők, így idegen, új reakciók indulhatnak be, az emberi egészséget, esetleg csak a komfortérzetet veszélyeztető melléktermékekkel.
Ennek a negatív jelenségnek eklatáns példája a legionella baktériumfajok túlszaporodása vizes, vagy nyílt vízfelszínű rendszerekben.
Legionellózis – technikai civilizációs betegség
A legionella baktériumok a természetes vizekben is megtalálhatók, de az emberi egészségre veszélyes túlburjánzásukhoz szükséges feltételek együttesen csak mesterséges körülmények között állnak elő. A legfontosabb feltételek, amik a legionella baktériumok felszaporodásához együtt szükségesek, a 25 – 50 °C közötti vízhőmérséklet (ld. 1. ábra) és a zavarmentes hidraulikai környezet, lassú áramlás/pangás2. A Legionella baktériumok hőmérséklettűrését a 2. ábra mutatja. Az ilyen körülmények között legionella baktériummal kolonizálódott víz megivása nem káros az egészségre; akkor tud bajt okozni az emberi szervezetben, ha a tüdőbe jut. Ahhoz, hogy az elfertőződött víz a hörgőkön átjutni képes 3-5 µm-nél nem nagyobb cseppek formáját, méretét vegye fel, újabb gépi berendezés szükséges. Ez lehet valamilyen porlasztó hatású rendszerelem, de az is előfordulhat, hogy a berendezés működése során a kritikus 3-5 µm-nél nagyobb vízszemcsék jönnek létre, de méretük párolgás révén lecsökken a veszélyes nagyságra. Elmondható tehát, hogy a legionellózis technikai civilizációs betegség, elsősorban urbánus környezetben alakulhat ki.
A legionella-szaporodás elengedhetetlen feltétele a 20 - 50 °C hőmérsékletű víz, ezen belül is a növekedés 37 °C-on a legintenzívebb.
A baktériumok túlburjánzásának megakadályozására az egyik leghatékonyabb módszer az, ha a vízhőmérsékletet ettől eltérő tartományban tartjuk. Az épületgépészeti rendszerek működése sok esetben azonban éppen ebben a kritikus hőmérséklet-tartományban üzemszerű. Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) által 2006 és 2010 között végzett vizsgálatok során a felmért rendszerek (177 épület, 1296 vízminta) 79,6%-ában esett a mért vízhőmérséklet a kritikus 20 °C és 55 °C közötti tartományba [3].
Legionella-mentesítéskor ezért nemcsak a melegvizes hálózatokra kell gondolunk, hanem meg kell vizsgálni a hidegvizes vezetékek üzemi jellemzőit is [4].
2 Tápanyagul szolgálnak a baktériumok számára a vezetékrendszerekben a vízben oldott szerves anyagok, mikroorganizmusok, kiülepedő vagy korrózióból származó anyagok, és a vezetékekben renyhe áramlás mellett a fentiekből kialakuló biofilm.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/7-8-as számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).