Épületenergetikai vizsgálat a fokozott légzárású nyílászáró szerkezetek, a külső és belső hőterhelések együttes hatása és a fűtési, hűtési ciklusok vonatkozásában
Még nem érkezett hozzászólás!
Cservenyák Gábor - Semega Róbert - Cservenyák Eliza - Csintalan Ildikó
Épületenergetikai vizsgálat a fokozott légzárású nyílászáró szerkezetek, a külső és belső hőterhelések együttes hatása és a fűtési, hűtési ciklusok vonatkozásában
Cservenyák Gábor a cikk témájában előadást tartott az Épületgépészeti Tervezői Konferencián (lásd beszámolónkat a lap e számában). Kérésünkre vizsgálatának eredményeit és tapasztalatait a következő cikkben is közreadja.
A fokozott légzárással olyan, az épület hő- és levegőháztartására vonatkozó problémák adódtak, amelyek megoldása csak mesterséges beavatkozással (pl. légtechnika) lehetséges.
A megoldást nehezíti az a körülmény is, hogy az épületekre, intézményekre vonatkozó légtechnikai szabványok, rendeletek ellentmondásosak, hiányosak.
Példaként lehetne említeni számos magyar szabványt.
A jelen anyagban az MSZ 24210-1:2011 szabvány, illetve a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM rendelet és az OTÉK épületek szellőztetésére vonatkozó részeit érintettük, előírásainak hiányosságaira mutattunk rá.
A jelenleg folyó (KEHOP és más) energetikai pályázatok kiírásai sem egyértelműek.
A szabványokban például a gyermekintézmények esetében 40 – 50 évvel ezelőtti meghatározások, szellőztetési módozati ajánlások, szakmailag hibás és erősen kifogásolható javaslatok szerepelnek. Nincs egyértelműen kezelve a gyermekintézmények esetében például a közösségi terek (foglalkoztatók, csoportszobák, tantermek, előadók stb.) légtechnikai követelményrendszere sem frisslevegő-ellátás, sem hőérzet, így összességében komfort szempontjából sem.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/10-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).