Lapszámok
2017 6. szám
- Dr. Kassai Miklós Ph.D. - Orbán Péter:
Kolbászszárítás folyamatának kísérleti vizsgálata újonnan kifejlesztett DC inverter vezérlésű hűtő aggregátokkal - Rozgonyi Valentin - L. Szabó Gábor - Bodó Béla:
A két- és négycsöves fan-coil rendszerek összehasonlítása - Kátai-Pál Tamás:
Energiahatékony klímaberendezések - Szendi József:
Drónnal támogatott karbantartási eljárások bevezetése az épületgépészetben - Lánczi János:
Újabb segítség a tervezőknek a Fujitsu Klímától - TOSHIBA AIR-COND:
A TOSHIBA a RAV és VRF ipari alkalmazásokhoz tartozó mindkét szegmensét egy új, kompakt Euroraster négyutas kazettás készülékkel bővíti - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Lucz Géza - Dr. Csomor Rita:
Hőfokhíd és fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat – 3. rész: Régi és új definíciók – folytatás - Ing. Krafčík, Milan - Doc. Ing. Peráčková, Jana PhD:
Melegvizes rétegtöltésű tárolók (angol nyelvű) - Blazsovszky László:
A gázkészülék irányelv, az építési termék rendelet és a gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetés módja szerinti európai osztályozási rendszere hazai alkalmazásainak ellentmondásai - H-Flue System Kft.:
Új dimenziók a kondenzációs kéménytervezésben – A H-Flue System Kft. új fejlesztésű, online kéménytervező- és méretező programja leegyszerűsíti a mindennapi munkafolyamatokat
Hozzászólások
Hőfokhíd és fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat – 3. rész: Régi és új definíciók – folytatás
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Csomor Rita
Hőfokhíd és fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat – 3. rész: Régi és új definíciók – folytatás
Dr. Csomor Rita
Épületenergetikai tanúsító, fizikusEbben a cikksorozatban elemezzük, hogy mi a háttere 7/2006-os TNM rendeletben, és kapcsolódó publikációkban használt hőfokhíd és fűtési idényhossz fogalmak elméleti és gyakorlati megalapozásának és alkalmazásának, és a rendeletbe épített (mért értékekből származtatott) meteorológia adatsornak.
Most a meteorológiai adatbázisból egyértelmű matematikai eszközökkel származtatandó két mennyiség: a fűtési napok várható száma (Z) és a hőfokhíd (H) elméleti kérdéseit tekintjük át. Megvizsgáljuk és rendszerezzük a különböző Z és H definíciókat, és a hozzájuk tartozó matematikai formulákat. Összehasonlítjuk és értelmezzük a hőfokhíd algebrai és valószínűség-számítási alapú grafikus ábrázolásait.
Ez a cikk az előző lapszámban megjelent cikk folytatása. A fejezetek, az ábrák és a táblázatok számozása folytatólagos.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/6-os számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).