Lapszámok
2017 6. szám
- Dr. Kassai Miklós Ph.D. - Orbán Péter:
Kolbászszárítás folyamatának kísérleti vizsgálata újonnan kifejlesztett DC inverter vezérlésű hűtő aggregátokkal - Rozgonyi Valentin - L. Szabó Gábor - Bodó Béla:
A két- és négycsöves fan-coil rendszerek összehasonlítása - Kátai-Pál Tamás:
Energiahatékony klímaberendezések - Szendi József:
Drónnal támogatott karbantartási eljárások bevezetése az épületgépészetben - Lánczi János:
Újabb segítség a tervezőknek a Fujitsu Klímától - TOSHIBA AIR-COND:
A TOSHIBA a RAV és VRF ipari alkalmazásokhoz tartozó mindkét szegmensét egy új, kompakt Euroraster négyutas kazettás készülékkel bővíti - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Lucz Géza - Dr. Csomor Rita:
Hőfokhíd és fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat – 3. rész: Régi és új definíciók – folytatás - Ing. Krafčík, Milan - Doc. Ing. Peráčková, Jana PhD:
Melegvizes rétegtöltésű tárolók (angol nyelvű) - Blazsovszky László:
A gázkészülék irányelv, az építési termék rendelet és a gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetés módja szerinti európai osztályozási rendszere hazai alkalmazásainak ellentmondásai - H-Flue System Kft.:
Új dimenziók a kondenzációs kéménytervezésben – A H-Flue System Kft. új fejlesztésű, online kéménytervező- és méretező programja leegyszerűsíti a mindennapi munkafolyamatokat
Hozzászólások
Kolbászszárítás folyamatának kísérleti vizsgálata újonnan kifejlesztett DC inverter vezérlésű hűtő aggregátokkal
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Kassai Miklós Ph.D. - Orbán Péter
Kolbászszárítás folyamatának kísérleti vizsgálata újonnan kifejlesztett DC inverter vezérlésű hűtő aggregátokkal
Dr. Kassai Miklós Ph.D.
egyetemi docensBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Orbán Péter
MSc hallgatóBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
1. Bevezetés
Magyarország legismertebb hagyományai közé tartozik a disznótor és az állat feldolgozásából keletkező élelmiszerek elkészítése. Utóbbiak közé tartozik a kolbász is, amelynek készítése és fogyasztása tradicionálisan jellemző hazánkban. Ugyan ahány ember, annyiféle kedvenc kolbász létezik, mégis vannak alapvető követelmények a készáruval szemben. Ilyen például a megfelelő füstölés, illetve a megfelelő szárítás. Füstölésre elsősorban a tartósítás, másodsorban az ízvilág miatt van szükség. A szárítás pedig a kolbász, mint élelmiszer minőségét javítja.
A jó kolbász elkészítésének egyik elengedhetetlen lépése a friss nyersáru megfelelő minőségű szárítása, érlelése [1]. A hagyományos úton ez igen hosszadalmas folyamat, akár több hónapig is eltarthat, amelyhez megfelelő léghőmérséklet és páratartalom szükséges. Sem a túl gyors (órák), sem a túl lassú (fél év) kolbász nedvességtartalom csökkentés nem megfelelő élelmiszerminőséget produkál. Előbbi esetben a kolbász kérgesedik, azaz a külseje kiszárad, de a belseje túl nedves marad; míg utóbbi esetben fennáll a penészesedés veszélye. A mai tömegtermelő gazdasági viszonyok mellett a féléves szárítási folyamat túl hosszadalmas, szükséges a szárítási idő rövidítése.
A legtöbb nagy húsipari cég (egy tonna feletti kolbász egyidejű feldolgozása esetén) kolbászszárító kamrákat alkalmaz, ahol a megfelelő légállapotot légkezelő központ segítségével biztosítják. A hagyományos rendszereknél általános esetben a kamrába a kamra közelébe telepített légkezelő központból légcsatornában szállított meleg, száraz levegő befúvása történik, mely levegő felveszi a kolbászok felületén a parciális vízgőznyomás hatására kicsapódó nedvességet (kolbászok által okozott nedvességterhelést), majd elszívó anemosztátokon keresztül szintén légcsatornákat használva történik a levegő visszavezetése a légkezelő berendezésbe.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/6-os számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).