Lapszámok

Az Uponor ismét valami nagyszabású bejelentésre készül. Mint már korábban annyiszor. Ez jellemzi az innovatív cégeket. Magyarországon először a kilencvenes évek elején, elsőként jelent meg az ötrétegű csővezetékek piacán, Unipipe néven. Forradalmian új volt, gyorsan terjedt, a hagyományos vas és réz csővezetékeket háttérbe szorítva. Egyszerű szerelhetősége, könnyű hajlíthatósága, tekercsben való szállíthatósága gyorsan meghódította a magyar piacot is.

Sokan ma is Unipipe csőnek neveznek minden ötrétegű csövet, mert akkor ezt a nevet tanulták meg.

A csővezeték bevezetését hamarosan a presszidomok bevezetése követte, amelyben szintén úttörő volt az Uponor. Az elsődleges fejlesztési irányvonal a biztonság volt. Ennek eredményeképpen született meg a nyomáspróba-biztos idomrendszer. A kidolgozott technológia biztosítja, hogy ha az idomot nem préselik le, akkor ez a nyomáspróbánál azonnal kiderül, ugyanis folyni fog a kötésnél.

A technológiát alkalmazva a szerelői feledékenység immár nem okozott több fejtörést sem a szerelőknek, sem a tulajdonosoknak a szerelést követő években.

Későbbiekben továbbra is a presszidomok fejlesztése volt a fő irány, és az Uponor további számos, a szerelést megkönnyítő technológiát vezetett be, amelyekkel mind könnyebbé tette a szerelést. Megjelent a méret szerinti színjelölő gyűrű, amely préselés után leesik, hogy esetleg a magasból is jelezze, hogy a préselés megtörtént. Az idomokon található megállító gyűrű és a betekintő nyílás a csővezeték megfelelő behelyezését biztosítja. Mindezek mellett az Uponor volt az első, akinek az idomait 32 mm-ig nem kell sorjázni, mivel a kalibrálás az idom kúpos kialakítása miatt automatikusan megtörténik.

Uponor pressz-idom

Ma már a fém idomok mellett PPSU műanyag idomok is elérhetők a termékskálában, tovább szélesítve a választható lehetőségeket.

Az újabb és újabb idomfejlesztések mellett az Uponor közel tíz éve határozta el, hogy a csővezetékek esetében is valami újat kell hozni, hogy újra bizonyítani lehessen az Uponor technológiai vezető szerepét. A névválasztásnál a „vissza a gyökerekhez” elv érvényesült, a korábban olyan nagy sikert aratott Unipipe név után az Unipipe Plus nevet kapta. A fejlesztésben itt is a biztonság fokozása volt a fő szempont. A tapasztalatok szerint az ötrétegű csővezetékek esetén a csővezetékekben keletkező meghibásodás csekély mértékű volt, ha mégis előfordult, akkor az a hegesztésnél történt.

Ez a fő vezérelv, a természeti példák (pl. bambusznád), illetve más iparágak hatása alakította a tervezők gondolatmenetét, amikor megalkották a varrat nélküli többrétegű csővezetéket.

A húzott alumínium csővezetéket kívül és belül egy élelmiszerek számára biztonságos polietilén réteg borítja, a cső és a polietilén réteg között kötőanyaggal.

További részletek lapunk 2014/12-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).