Lapszámok
2014 12. szám
- Dr. Kontra Jenő Prof. emeritus - Varga János:
A geotermális energia értékelése - Dr. Fülöp László PhD:
Segítség! Támad az A/V! - Dr. Böszörményi László:
Családi ház energetikai minőségének vizsgálata különböző hőellátási megoldások alkalmazásánál – 2. rész - Kerekes Attila:
Biomassza kazánok teljesítménytényezője és a hőtárolás vesztesége – 1. rész - Dr. Garbai László - Kovács Zoltán:
Hőszivattyús fűtési rendszer bemenet–kimenet fehér doboz modellje és energetikai analízise - Dr. Csoknyai István - Dr. Csoknyai Tamás PhD:
A határhőmérséklet feletti hőfogyasztás vizsgálata - Dr. Pintér Judit PhD:
Klímaváltozás. Az épületek szerkezettervezésének elvi megoldása a klímaváltozás okozta árterületeken - Hollókövi Zoltán:
A debreceni Nagyerdei Stadion gépészeti tervezése - Parsch Ádám:
Légtechnikai méretező program – III. rész - Daikin Hungary Kft.:
Az innovatív mérnöki technológia segít a történelmi Arzenál megóvásában - Pölcz Csaba:
Ismét elsőként a piacon – Uponor varrat nélküli többrétegű csővezeték
Hozzászólások
Biomassza kazánok teljesítménytényezője és a hőtárolás vesztesége – 1. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Kerekes Attila
Biomassza kazánok teljesítménytényezője és a hőtárolás vesztesége – 1. rész
Kerekes Attila
okleveles létesítménymérnök, tanszéki mérnök, PhD hallgató (Debreceni Egyetem Földtudományok Doktori Iskola)Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék
Bevezetés
Az EPBD 2010-es átdolgozásának 9. cikkelye szerint az Európai Unió valamennyi tagállamában 2020. december 31. után közel nulla energia felhasználású épületek létesítését tűzte ki célul (EPBD recast, 2010). A 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet módosító 20/2014. (III. 07.) BM rendelet előírta, hogy Magyarországon 2018. december 31. után a hatósági épületeket, 2020. december 31. után pedig valamennyi épületet közel nulla energiafelhasználású épületként (nZEB) kell megépíteni, amennyiben a beruházás az épület élettartama alatt megtérül.
Az nZEB épületek jelentős mértékben használnak fel helyben termelt vagy közelben előállított megújuló energiát annak érdekében, hogy az éves energiafogyasztásuk közel nullszaldós legyen.
Az épületekben a napenergia közvetett felhasználását teszi lehetővé a biomassza, amelynek legegyszerűbb felhasználási módja a közvetlen elégetéssel történő hőtermelés az épületek fűtési és HMV igényének biztosítása céljából. A biomassza globális szinten CO2-semlegesnek tekinthető. A kinyerhető kémiailag kötött energia 100%-ban napenergiából származik, azonban a biomassza alapanyagok begyűjtése, szállítása, feldolgozása és eljuttatása a felhasználási helyre energiafelhasználást igénylő tevékenység. A biomassza primerenergia átalakítási tényezője emiatt nagyobb mint nulla, hazánkban e = 0,6. [3]
A primerenergia átalakítási tényező önmagában nem tükrözi a valós primer energiafogyasztást, ugyanis figyelembe kell venni a hőtermelő berendezések Ck szezonális teljesítménytényezőjét is. A teljesítménytényező függ a készülék részterheléses üzemének időbeli alakulásától (az eltérő részterheléses hatásfokok miatt), továbbá a készülékek felfűtése során szükséges, nem hasznosítható felfűtési veszteségektől, azaz a készülék begyújtásainak számától is. Mindez az épület terhelési görbéjétől – azaz az épület rendeltetésének, valamint a fűtési és HMV készítés energiaigényeinek az arányától – függ.
Azzal is számolnunk kell továbbá, hogy a biomassza kazánok általában sajátos fűtési rendszer kialakítást igényelnek, a gázkazánokkal összehasonlítva. A legfontosabb eltérés a fűtési hőtároló szükségessége. A tároló hővesztesége szintén kihat a tüzelőanyag felhasználásra, bár azt nem a Ck teljesítménytényezőben vesszük figyelembe, ugyanis a tároló veszteségét a kazán hasznos hőleadása fedezi.
Tendencia, hogy az épületek energiahatékonyságára vonatkozó előírások szigorodása miatt megváltozik a fűtési és a HMV készítés energiafelhasználásnak aránya, valamint azok időbeli lefutása. A fenti gondolatmenet szerint mindez hatással lehet a készülékek teljesítménytényezőjére is.
Az alábbiakban ismertetésre kerülő esettanulmányban megvizsgáltuk, hogyan alakul a biomassza kazánok teljesítménytényezője, valamint a fűtési rendszerbe beépített tároló tárolási vesztesége.
Számítási módszer
Az alábbiak szerint meghatároztuk különféle tüzelőanyaggal működő hőtermelő berendezések teljesítménytényezőjét különböző rendeltetésű és energiahatékonyságú épületekre, több fűtött nettó szintterület esetén.
Az egyes változatok főbb jellemzőit a következő oldalon látható 1. táblázat, az éves hőigényeket – tárolási veszteségek nélkül – az 1. ábra mutatja.
1. ábra. A fűtés és a HMV előállítás összegzett fajlagos hőigénye a fűtés tárolási vesztesége nélkül
További részletek lapunk 2014/12-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).