Lapszámok

A cikk első részében (lásd a lap előző, 2014/11. számában) a debreceni Huszti-kert Lakópark (www.husztikert.hu) egyik épületének a példáján bemutattuk a „TNM Rendelet” szerinti energetikai vizsgálatok eredményeit és elemeztük a hővisszanyerős szellőztetés hatását a fűtési hőenergia igényre. A következőkben a primerenergia számításának eredményeit és a tervezett bivalens hőellátó rendszert ismertetjük.

7. A fűtés és használati melegvíz-készítés primerenergia-igénye

A teljes primerenergia igény a legkifejezőbben jellemzi az épület üzemelésének hatását a természeti erőforrások felhasználására. Ezért méltán szolgál alapul az energiahatékonyság minősítésének. A tiszta energiaigény alacsony értéke egymagában nem garantálja a primerenergia igény alacsony értékét, és fordítva, az kedvező lehet az aránylag magas energiaigénynél is. A teljes primerenergia igény nagysága döntő mértékben attól függ, hogy a felhasznált végenergiákat milyen energiahordozókból, milyen hatékonyan állítjuk elő.

Az éghajlati viszonyainknál a lakóházak primerenergia igényének a döntő része a fűtés és HMV készítés biztosítására szolgál. Ez jelenleg többnyire földgáz alapon valósul meg. Az új családi házak épületgépészetének tervezésénél is a földgáz kizárólagos vagy domináns használata  (ha erre lehetőség van) általában mint magától értetődő lehetőség jön számításba. Ezzel szemben a vizsgált épület tulajdonosa rendhagyó módon a fűtés és a HMV készítés teljes hőigényét megújuló energiaforrásokból szándékozik fedezni.

Elképzelése szerint mint fő hőtermelő egy vízteres kandallókályha jön számításba. Ez a tűzifa, esetleg biobrikett elégetésénél keletkezett hő kisebb részét kisugározza a közvetlen környezetébe, míg a nagyobb részét egy puffer tárolóba táplálja be. A többi hőleadót (esetünkben radiátorokat) hagyományos módon ebből látják el. A HMV készítés egy közvetlenül a puffer tárolóban elhelyezett tartályban valósul meg. Mivel a nyári időszakban a kandalló-kályha érthető okból nem használható, kiegészítő hőforrásként természetesen a nap- energia hasznosítása jön számításba. Ezen kívül a tárolóban biztonsági tartalékként egy villamos üzemű vízmelegítő is he- lyet kap. Az elképzelésnek megfelelő, a 2. ábrán szemléltetett műszaki megoldást a Regulus cseh cég szlovákiai leányvállalata dolgozta ki. A tulajdonos elemzése szerint az túlméretezett, ezért csak két kollektor és kisebb puffer tároló beépítése valósul meg a szemléltetett bekötési elv változása nélkül.

2. ábra. A tervezett bivalens hőellátó rendszer kapcsolási elve (Forrás: Regulus)

Az ilyen rendszer alkalmazása a közel nulla energiaigényű családi házak hőellátására nagyon alkalmas, mert a hőtermelő üzemeltetésével összefüggő kellemetlenségek (a tüzelőellátás és a hamu eltávolítása) az alacsony hőigény miatt aránylag könnyen kezelhetők. A következetesen megtervezett és kivitelezett rendszer esetében néhány órás tüzelés alatt, például az esti órákban feltölthető a puffer tároló és abból el lehet látni a hőleadókat a következő nap estéig. A kellemetlenségeket ellensúlyozza a kandallóban táncoló láng látványa és a kisugárzott hő okozta kellemes környezet élménye, az otthon nyugtató melege, amit másfajta hőtermelővel nem lehet bebiztosítani. Maga a kandalló illetve kandalló-kályha használat nélkül is a nappali szoba berendezésének attraktív kiegészítője lehet.

További részletek lapunk 2014/12-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).