Lapszámok

„Fehér lampion” a zöld Nagyerdő közepén

A tervezett Nagyerdei Stadion egy multifunkcionális központ, amely egyaránt ideális helyszíne sport- és kulturális eseményeknek, konferenciáknak, gasztronómiai élményeknek és egyéb, családi programoknak. Az épület Debrecen város szívében, Natura 2000-es, védett környezetben található, befogadó képessége 20 020 fő, az itt meglévő régi stadion helyére épült.

A stadion aszimmetrikus, így a hosszanti oldalain a lelátók eltérő magasságúak. A nyugati lelátó alatt, 5 szinten találhatók a főbb funkciók: a játékosokat, bírókat, a sajtó képviselőit kiszolgáló területek, a stadion üzemeltetőjének irodái, a vendégek kiszolgálására létesített konyha és kiszolgáló terei, valamint a VIP-termek és a Sky-box szint. Az északi lelátó alatt egy, akár 1800 fő befogadására alkalmas multifunkcionális rendezvény tér, valamint a szabadidős sportok szerelmeseinek öltözők, vizesblokkok kerültek elhelyezésre. A keleti és déli lelátók alatti részeken üzletek kialakítására fenntartott bérterületek kaptak helyet.

A szurkolók a lelátókat az épület megemelt érkezési szintjén, a fák lombjai között gyűrűző, levegőben vezetett járdán keresztül közelíthetik meg, érintetlenül hagyva a parkot és a környezetet. 

A gépészeti helyiségeket – figyelembe véve az épület sokszínű funkciójú tereinek elhelyezkedését és területigényét – a parkszinten, illetve a stadion nyugati lelátójának legfelső szintjén, a sky-boxok feletti szinten alakítottuk ki. A kiviteli tervek elkészítése 2013. február 1-én kezdődött, és végig követte az épület kivitelezését, 2014. április 30-ig. A műszaki átadást követően, 2014. május 1-jén ünnepélyes keretek között adták át a debreceni közönségnek az újjászületett Nagyerdei Stadiont.

Fűtés

A stadion az általános leírásban összefoglaltak szerint nem csupán egy stadion, hanem olyan multifunkcionális épület, ahol a futballisták kiszolgálását biztosító területeken kívül rendezvényterem, VIP termek, Sky-box helyiségek és üzletek kialakítására alkalmas helyiségek is találhatók. Az épületgépészeti rendszerek kialakításánál a különböző funkciójú, önállóan is működtethető, területek szerinti szétosztást valósítottunk meg. 

Az épület hőveszteség- és hőterhelés-számítása az MSZ-04-140-2:1991, MSZ-04-140-03:1987, MSZ-04-140-04:1978 és mellékleteik, valamint a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet és az azt módosító 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet szerint készült.

Az épület fűtési igényeinek kiszolgálását a helyi távhőszolgáltató, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. biztosítja. A fűtési vezetékpár a létesítményt nyugati irányból, a Nagyerdőn keresztül közelíti meg. A hőközpont a parkszinten, a délnyugati lépcsőház mellett került elhelyezésre. Az épület összes fűtési igénye 1 598,2 kW. Az épület számított hővesztesége és a kialakított fűtési körök a következők:

Minden fűtési rendszernél időjárás-követő szabályozás valósult meg. Alapvető cél volt az épület egyes részeinek szakaszos üzemeltethetőségét is lehetővé tevő energiatakarékos, gazdaságosan üzemeltethető fűtési rendszer kialakítása, amit a következő megoldásokkal kívántunk biztosítani:
• Minden fűtési kör mennyiségszabályozott,
  energiatakarékos, elektronikusan fordulatszám-
  szabályozott szivattyúval. 
• A fűtési gerincvezetékekről lecsatlakozó ágvezetékekbe
  a hidraulikai méretezés eredményétől függően
  szabályozó és nyomáskülönbség-szabályozó szeleppár
  került beépítésre. 
• Minden egyes fancoil elé dinamikus szabályozásra,
  elzárásra, motoros nyitásra és zárásra alkalmas szelepet
  építettünk be. 
• Minden fűtési körbe hőmennyiségmérő került, melynek
  segítségével az üzemeltető nyomon követheti a
  felhasznált fűtési teljesítményeket rendszerenként,
  gazdaságilag hasznosítható területenként. 

A tervezés során az egyes helyiségek (VIP, Sky-box, multifunkcionális rendezvényterem, irodák, öltözők, üzletek) komfort peremfeltételeit (téli, nyári helyiséghőmérséklet, légmennyiség, légsebesség, hangnyomásszint) a MSZ EN 1752 szabvány szerint határoztuk meg. Természetesen próbáltunk mindenütt a helyiségfunkció szerinti „A” kategóriás értékeket tartani, de a szükséges légmennyiségek tekintetében az épület geometriai adottságait, illetve a gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve kompromisszumokat kellett kötnünk a megbízóval, az építészekkel és magunkkal.

További részletek lapunk 2014/12-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).