Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2011

2011 7-8. szám

Hozzászólások

Szabályozási koncepció az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv bevezetéséhez

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Soltész Ilona

Szabályozási koncepció az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv bevezetéséhez

Soltész Ilona

főosztályvezető-helyettes
Belügyminisztérium

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve az épületek energiahatékonyságáról a hasonló című és tartalmú 2002/91/EK irányelv átdolgozásáról 2010. május 19-én jelent meg a Hivatalos Lap L 153. számában.
Az irányelv előírásait 2012. július 9-ig kell bevezetni a nemzeti jogba.

Az előírások alkalmazására az irányelv 28. cikke több különböző határidőt is megállapít:

  • legkésőbb 2013. január 9-ig kell alkalmazni a 2, 3, 9, 11, 12, 13, 17, 18, 20 és 27. cikkek előírásait;
  • legkésőbb 2013. július 9-től kell alkalmazni a 4, 5, 6, 7, 8, 14, 15 és 16. cikkeket (de a hatósági épületek tekintetében ezeknek a cikkeknek az előírásait is már 2013. január 9-től kell alkalmazni);
  • emellett a 12. cikk (1) és (2) bekezdésének a bérbe adott egyes önálló rendeltetési egységekre vonatkozó előírásának bevezetését a tagállamok 2015. december 31-ig elhalaszthatják.

Az irányelv a következő feladatokat határozza meg a tagállamok számára:
„1. cikk
(2) Ez az irányelv a következőket illetően állapít meg követelményeket:
a) közös általános módszertani keret az épületek és önálló rendeltetési egységeik integrált energiahatékonyságának kiszámításához;
b) az új épületek és önálló rendeltetési egységeik energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása;
c) az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása:
i. a jelentős felújítás előtt álló meglévő épületekre, önálló rendeltetési egységeikre és épületelemeikre,
ii. a külső térelhatárolókat alkotó, és utólagos beszerelésüket vagy cseréjüket követően a külső térelhatárolók energiahatékonyságát jelentősen befolyásoló épületelemekre, és
iii. az épületgépészeti rendszerekre, amikor beszerelésükre, cseréjükre vagy korszerűsítésükre sor kerül;
d) a közel nulla energiaigényű épületek számának növelésére irányuló nemzeti tervek;
e) az épületek vagy önálló rendeltetési egységeik energetikai tanúsítása;
f) az épületekben található fűtési- és légkondicionáló rendszerek rendszeres helyszíni vizsgálata; és
g) az energiahatékonysági tanúsítványok és helyszíni vizsgálati jelentések független ellenőrzési rendszere.”

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!