Lapszámok
2011 7-8. szám
- Dr. Garbai László - Méhes Szabolcs:
Meglévő és tervezés-létesítés alatt álló talajszondás hőszivattyús rendszerek döntési rendszerelméleti modelljei - Bartal Imre - Dr. Bánhidi László prof. emeritus - Dr. Garbai László:
Hőkomfort kísérletek hideg határoló felület és meleg légáramlás esetén 1. rész - Péter Norbert - Dr. Kristóf Gergely:
Légtechnikai rendszerek modellezési technikái, a szimulációs modellezésben rejlő lehetőségek - Dr. Büki Gergely:
Az épületek primerenergia-felhasználása - Révai Mária - Dr. Barna Lajos:
Elég a DN 90? - Koczka Péter:
Gépészeti rendszerek hőkamerás vizsgálata - Soltész Ilona:
Szabályozási koncepció az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv bevezetéséhez - Dr. Zöld András - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Dr. Kalmár Ferenc PhD:
Észrevételek a Magyar Mérnöki Kamarának a 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet módosítására tett javaslatával kapcsolatban - Kovács István:
A Magyar Mérnöki Kamara feladatai a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításával kapcsolatban - Bárczi István:
Energiagazdálkodási irányítási rendszer - HERZ Armatúra Hungária Kft.:
HERZ szerelvények a vízellátásban - Oktoklima Kft.:
Új Aermec HBI osztott rendszerű inverteres levegős hőszivattyú termékcsalád - PentA-KlímA Kft.:
NIBE GeoHőszivattyúk mindenfelé
Hozzászólások
Energiagazdálkodási irányítási rendszer
Még nem érkezett hozzászólás!
Bárczi István
Energiagazdálkodási irányítási rendszer
Bárczi István
SGS Magyarország
Ma már a legtöbb vállalat alkalmaz valamilyen szabványosított irányítási rendszert, vannak, akik többfélét is. A legismertebbek ezek közül a minőségirányítási és a környezetközpontú irányítási rendszerek. Nagy várakozás előzte meg az energiagazdálkodási irányítási rendszerszabvány megjelenését. Ilyenből kettő is megjelent az utóbbi másfél évben.
Stratégiai célok
2010-ben jelent meg az Európai Unió 2020-ig szóló energiastratégiája, amely természetesen szoros összefüggésben van a klímavédelemmel. E szerint azt remélik, hogy 2020-ra 20%-os energiahatékonyság-növelés, a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra növelése és ezek eredményeként az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése lesz elérhető.
Ezzel összhangban idén márciusban hirdették meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és több egyetem részvételével megvalósítani tervezett Virtuális Erőmű Programot, amelynek lényege, hogy az energia-megtakarítást az energiahatékonyság növelése és a tudatos energiafelhasználás széles körben való elterjesztése révén kívánják elérni. Ezzel a programmal egy 200 MW teljesítményű erőmű villamosenergia- termelését tervezik kiváltani, igazolt energia-megtakarításokkal. E célok elérését nagyban segítheti az energiairányítási rendszerek bevezetése minél több szervezetnél.
Néhány, a szabványalkotók által deklarált előny
Az energiagazdálkodást középpontjába helyező vállalatirányítási rendszer:
- átláthatóvá teszi az energiagazdálkodást a nem szakértő tulajdonosok, illetve a fenntartók (például önkormányzati vezetők) számára,
- támogatja a vezetőket a jó döntések meghozatalában azzal, hogy az új beszerzések, beruházások előzetes értékelését szükségessé teszi,
- hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet mindig megfeleljen a jogszabályi előírásoknak,
- a megújuló energia használatára és az energiahatékonyság növelésére ösztönöz, így hozzájárul az üvegházhatású gázkibocsátás mérsékléséhez,
- a folyamatos fejlődés fenntartásával közvetlenül növeli a hatékonyságot és a versenyképességet, és végül
- a külső fél által végzett auditok felhívják a vezetés figyelmét a fejlesztési lehetőségekre, amennyiben hozzáértő tanúsító szervezettel végeztetik az auditokat.