Lapszámok
2011 7-8. szám
- Dr. Garbai László - Méhes Szabolcs:
Meglévő és tervezés-létesítés alatt álló talajszondás hőszivattyús rendszerek döntési rendszerelméleti modelljei - Bartal Imre - Dr. Bánhidi László prof. emeritus - Dr. Garbai László:
Hőkomfort kísérletek hideg határoló felület és meleg légáramlás esetén 1. rész - Péter Norbert - Dr. Kristóf Gergely:
Légtechnikai rendszerek modellezési technikái, a szimulációs modellezésben rejlő lehetőségek - Dr. Büki Gergely:
Az épületek primerenergia-felhasználása - Révai Mária - Dr. Barna Lajos:
Elég a DN 90? - Koczka Péter:
Gépészeti rendszerek hőkamerás vizsgálata - Soltész Ilona:
Szabályozási koncepció az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv bevezetéséhez - Dr. Zöld András - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Dr. Kalmár Ferenc PhD:
Észrevételek a Magyar Mérnöki Kamarának a 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet módosítására tett javaslatával kapcsolatban - Kovács István:
A Magyar Mérnöki Kamara feladatai a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításával kapcsolatban - Bárczi István:
Energiagazdálkodási irányítási rendszer - HERZ Armatúra Hungária Kft.:
HERZ szerelvények a vízellátásban - Oktoklima Kft.:
Új Aermec HBI osztott rendszerű inverteres levegős hőszivattyú termékcsalád - PentA-KlímA Kft.:
NIBE GeoHőszivattyúk mindenfelé
Hozzászólások
Elég a DN 90?
Még nem érkezett hozzászólás!
Révai Mária - Dr. Barna Lajos
Elég a DN 90?
Révai Mária
okl. gépészmérnök, mérnök tanácsadóREHAU Forgalmazó Kft.
Dr. Barna Lajos
c. egyetemi tanárBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Lassan 10 éve, hogy az európai szabvány alapján közzétették a vízelvezető berendezésekre vonatkozó, MSZ EN 12056 jelzetű magyar szabványsorozatot, amely öt részben ad útmutatást az épületek csatornaberendezéseinek méretezésére és kialakítására:
MSZ EN 12056:2001 Gravitációs vízelvezető rendszerek épületen belül.
1. rész: Általános és teljesítményi követelmények
2. rész: Szennyvízcsővezeték, kialakítás és számítás
3. rész: Csapadékvíz-elvezetés, kialakítás és számítás
4. rész: Szennyvízátemelő berendezések. Kialakítás és számítás
5. rész: Kivitelezés és vizsgálat, üzemeltetési, karbantartási és használati utasítások
A szabványsorozat tartalma részletesebb és korszerűbb, mint az épületek csatornázására kiadott és az évtizedek során többször megújított, de alapjaiban nem változtatott magyar ágazati szabvány, az MSZ 04-134:1991. Az MSZ EN szabványsorozat részei sajnos a mai napig angol nyelven állnak rendelkezésre, ami oka lehet, hogy tapasztalatunk szerint alkalmazásuk nem megfelelően elterjedt. Megismerésük és használatuk azonban annál inkább fontossá vált, mert a magyar ágazati szabványt időközben visszavonták.
Az MSZEN 12056 szabványsorozat újdonsága, hogy a vízelvezető rendszereket négy csoportba sorolja:
I. rendszer: Egyesített elvezető rendszerek részleges töltésű ágvezetékkel. Az egyesített rendszer azt jelenti, hogy a „fekete szennyvíz” (WC, vizelde) szennyvize a többi vizes berendezés „szürke szennyvizével” együtt áramlik. Az I. jelű rendszerben a töltési fok 50%.
II. rendszer: Egyesített elvezető rendszer kis átmérőjű ágvezetékkel, a töltési fok 70%.
III. rendszer: Egyesített elvezető rendszer teli töltésű ágvezetékkel, tehát a töltési fok 100%.
IV. rendszer: Szétválasztott elvezető rendszer kis átmérőjű ágvezetékkel, ahol a „fekete szennyvíz” a többi vizes berendezés „szürke szennyvizétől” elválasztottan áramlik.
A csoportba sorolásnak a méretezés és a kialakítás során fontos szerepe van.
További újdonság a szabványban, hogy az összes mértékadó térfogatáram olyan rendszerek esetében, ahol szaniter berendezések, folyamatos térfogatárammal üzemelő berendezések és/vagy szennyvízszivattyúk is üzemelnek:
ahol
Qww – a szennyvízterhelés, liter/s,
Qc – a csatornába folyamatos szennyvizet bejuttató berendezések térfogatárama, liter/s,
QP – a csatorna szakaszt terhelő szennyvízszivattyú szállítása, liter/s.
A szennyvízterhelés meghatározására a szabványsorozat 2. részében a következő módszert találjuk:
ahol
K – gyakorisági tényező,
DU – kibocsátási egység.