Lapszámok
2011 7-8. szám
- Dr. Garbai László - Méhes Szabolcs:
Meglévő és tervezés-létesítés alatt álló talajszondás hőszivattyús rendszerek döntési rendszerelméleti modelljei - Bartal Imre - Dr. Bánhidi László prof. emeritus - Dr. Garbai László:
Hőkomfort kísérletek hideg határoló felület és meleg légáramlás esetén 1. rész - Péter Norbert - Dr. Kristóf Gergely:
Légtechnikai rendszerek modellezési technikái, a szimulációs modellezésben rejlő lehetőségek - Dr. Büki Gergely:
Az épületek primerenergia-felhasználása - Révai Mária - Dr. Barna Lajos:
Elég a DN 90? - Koczka Péter:
Gépészeti rendszerek hőkamerás vizsgálata - Soltész Ilona:
Szabályozási koncepció az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv bevezetéséhez - Dr. Zöld András - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Dr. Kalmár Ferenc PhD:
Észrevételek a Magyar Mérnöki Kamarának a 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet módosítására tett javaslatával kapcsolatban - Kovács István:
A Magyar Mérnöki Kamara feladatai a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításával kapcsolatban - Bárczi István:
Energiagazdálkodási irányítási rendszer - HERZ Armatúra Hungária Kft.:
HERZ szerelvények a vízellátásban - Oktoklima Kft.:
Új Aermec HBI osztott rendszerű inverteres levegős hőszivattyú termékcsalád - PentA-KlímA Kft.:
NIBE GeoHőszivattyúk mindenfelé
Hozzászólások
Gépészeti rendszerek hőkamerás vizsgálata
Még nem érkezett hozzászólás!
Koczka Péter
Gépészeti rendszerek hőkamerás vizsgálata
Koczka Péter
Testo Kft.
Az épületek termográfiás felmérésekor a hangsúly elsősorban a szerkezeti vagy szigetelési hibák feltárására helyeződik, vagyis arra, hogy a megtermelt hőenergiát miként lehet optimálisan a falakon belül tartani.Viszont a hőkamerák széles alkalmazási lehetőségei nagy segítséget nyújthatnak egy gépészeti rendszer beszabályozásakor, felülvizsgálatakor is, és megkönnyítik az esetleges hibák gyors lokalizálását.
Egy jól működő fűtési rendszer optimális, a lehető legnagyobb hatásfokon történő működésének biztosításához természetesen elengedhetetlen, hogy a rendszer megfelelően legyen méretezve, valamint a megtermelt melegvíz az előállítás helyétől (pl. kazán) optimális keringetéssel jusson el a hőleadókhoz. A túl lassú keringetés eredménye, hogy a hőleadók lassan melegszenek fel, vagyis a rendszer hatásfoka romlik. A túl gyors keringetés esetén pedig a hőleadók nem tudnak megfelelően felmelegedni és a rendszer hatásfoka ismét csökken. Az eltömődött radiátorok, és felületfűtések esetén a szivárgások is nagymértékben rontják a hatásfokot, illetve anyagi károkat is okozhatnak az épületszerkezetben.
A rendszer beszabályozásakor a hőkamerás mérés jelentős mértékben hozzájárul a megfelelő hatásfok eléréséhez. A termográfia segítségével egyszerűen meghatározhatóak az előremenő és visszatérő hőmérsékletek, a felfűtési folyamat során pedig – a folyamatos hőkép figyelésével – optimálisan beállítható a rendszervíz keringetési sebessége. A radiátorok optimális hatásfokon történő működtetéséhez, típustól függően, biztosítani kell az ideális hőfoklépcsőket. Ehhez a megfelelő keringetésen kívül az esetleges eltömődésektől is mentesíteni kell a rendszert.