Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2011

Dr. Büki Gergely

Az épületek primerenergia-felhasználása

Dr. Büki Gergely

ny. egyetemi tanár, a Magyar Mérnöki Kamara Energetikai Tagozatának elnöke

Az épületek különböző végenergiákat [meleg hőt (Qm), hűtési hőt (Qh) és villamos energiát (E)] igényelnek. Az energiaigényeket kimerülő és megújuló primerenergiákkal elégítjük ki. A felhasznált primerenergiákat igyekszünk közös nevezőre hozni, amire környezetszennyező hatásuk (szén-dioxid) és energiaköltségük nyújt lehetőséget. A költségek teszik lehetővé az energiaellátás optimalizálását is a berendezések élettartama, illetve a futamidő során.

Az épületek végenergia-felhasználásában (energiaigényében) nagyon eltérő jellemzőjű és értékű energiákat adunk össze:

Az épület alapterületére (A) vetített fajlagos végenergia-felhasználás:

Az elvileg helyes összeadás és minősítés csak a primerenergia-felhasználásban lehetséges:

Az összefüggésben gm a meleg hő, gh a hűtési hő és gE a villamosenergia-ellátás fajlagos primerenergia-felhasználása, de itt is meg kell adni a felhasznált primerenergiákat (földgázt, megújuló energiát stb.). A teljes energiaellátás fajlagos primerenergia-felhasználása:

Értékelhető összehasonlítást az épület alapterületére vetített fajlagos primerenergia-felhasználás nyújt:

Az összefüggések értelmezhetők egy vagy több épületre, teljesítményekre és az évente termelt energiákra. A gazdasági és a környezeti hatások szempontjából az éves energiák jellemzőek, az energiamutatóknak is mindig az évi átlagértékét kell figyelembe vennünk. Az átlagra utalást és jelzést az egyszerűsítés érdekében elhagyjuk.

A cikk a 7/2006 TNM rendelet [1] módosítása folyamatában készült [2–6]. Az épületek végenergia-igényének meghatározásával nem foglalkozunk, a primerenergia-felhasználást pedig külön számítjuk az épületek meleghő- (fűtés, használati melegvíz), hűtési hő- és villamosenergia-igénye esetén. A fogalmak és a jelölések esetén a hazai szakmakultúrát ápoljuk [7], de az EU irányelveket is figyelembe vesszük [8], és a fontosabb fogalmak esetén az angol nyelvűeket is megadjuk.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!