Lapszámok
2011 7-8. szám
- Dr. Garbai László - Méhes Szabolcs:
Meglévő és tervezés-létesítés alatt álló talajszondás hőszivattyús rendszerek döntési rendszerelméleti modelljei - Bartal Imre - Dr. Bánhidi László prof. emeritus - Dr. Garbai László:
Hőkomfort kísérletek hideg határoló felület és meleg légáramlás esetén 1. rész - Péter Norbert - Dr. Kristóf Gergely:
Légtechnikai rendszerek modellezési technikái, a szimulációs modellezésben rejlő lehetőségek - Dr. Büki Gergely:
Az épületek primerenergia-felhasználása - Révai Mária - Dr. Barna Lajos:
Elég a DN 90? - Koczka Péter:
Gépészeti rendszerek hőkamerás vizsgálata - Soltész Ilona:
Szabályozási koncepció az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv bevezetéséhez - Dr. Zöld András - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Dr. Kalmár Ferenc PhD:
Észrevételek a Magyar Mérnöki Kamarának a 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet módosítására tett javaslatával kapcsolatban - Kovács István:
A Magyar Mérnöki Kamara feladatai a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításával kapcsolatban - Bárczi István:
Energiagazdálkodási irányítási rendszer - HERZ Armatúra Hungária Kft.:
HERZ szerelvények a vízellátásban - Oktoklima Kft.:
Új Aermec HBI osztott rendszerű inverteres levegős hőszivattyú termékcsalád - PentA-KlímA Kft.:
NIBE GeoHőszivattyúk mindenfelé
Hozzászólások
Hőkomfort kísérletek hideg határoló felület és meleg légáramlás esetén 1. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Bartal Imre - Dr. Bánhidi László prof. emeritus - Dr. Garbai László
Hőkomfort kísérletek hideg határoló felület és meleg légáramlás esetén 1. rész
Bartal Imre
Ph.D. hallgatóBME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Dr. Bánhidi László prof. emeritus
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Dr. Garbai László
Prof. emeritusBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, a Magyar Energetikai Társaság elnöke
A cikkben a hideg határolófelületek és a meleg légáramlás emberi szervezetre gyakorolt együttes hatását vizsgáljuk. Bemutatjuk, hogy milyen mérési metodikát állítottunk fel a hőhatások mérésére és kiértékelésére. A laboratóriumi vizsgálatnál olyan különböző hőterhelési hatásokat vettük figyelembe, amelyek még megegyeznek a gyakorlatban előforduló hatásokkal. A cikk első részében a huzathatásra és az aszimmetrikus sugárzásra vonatkozó előírásokat, méretezési módszereket mutatjuk be, majd az elvégzett négy méréssorozatot. Akapott eredményeket a cikk második részében ismertetjük.
Az aszimmetrikus sugárzás és a légáramlás hőérzeti hatásának kérdése az ún. helyi diszkomfort-tényezők egyik rendkívül szerteágazó, széles határok között változó problémaköre. A méréssorozat esetében egy zárt térben tartózkodó ember egyik oldala mellett a testhőmérsékleténél kisebb, vagy nagyobb hőmérsékletű határolófelület helyezkedik el, illetve ezt kompenzálja egy meleg vagy hideg, 0,08 m/s sebességű légáramlás. Ennek következtében a határoló szerkezet felé az ember sugárzásos hőleadása, illetve felőlük a sugárzásos hőnyeresége megnő. Ez az egyes testrészek esetében helyi diszkomfort-érzetet okoz, de kihat az egyén általános komfortérzetére is.
Két helyi diszkomfort tényező hatásával és mérésével foglalkozott Barna Edit, Bánhidi László és Bartal Imre a Magyar Épületgépészet 2010. évi 10. számában [1].
Huzathatás
A huzathatásra végzett méretezéskor három tényezőt kell figyelembe venni:
a) mennyire érzékeny a huzatra általában az ember,
b) melyek az ember huzatra érzékeny testrészei,
c) mi a hatása a légáramlás jellegének (turbulencia-intenzitás).
