Lapszámok
2017 3. szám
- Dr. Barótfi István professzor emeritus:
Az épületenergetika nem használt, mértékadó paraméterei - Baráth Géza - Dr. Barótfi István professzor emeritus - Dr. Magyar Zoltán PhD:
Homlokzati zöldfal rendszer termikus hatásának vizsgálata télen és nyáron - Kmeťková, Jana Bartošová:
Lakóingatlanok felújításának életciklus költségelemzése az energiahatékonyság figyelembevételével (angol nyelvű) - Grundfos South East Europe Kft.:
Grundfos szennyvízátemelő berendezések - Szinyei Dániel Bence:
Hidrofor tartály paraméterének hatása a változó fordulatszámú nyomásfokozók üzemeltetésére - Fehér Gábor:
Mechanikai elven működő, füstgáz visszaáramlást megakadályozó szerkezetek alkalmazása túlnyomásos égéstermék-elvezető berendezéseknél - Henszelmann Imre:
Megújuló és környezetbarát a helyes fatüzelés - Tóth Dezső - Lukács György:
Szilárd biomassza tüzelésű gőzkazántelepek biztonságtechnikája - Schiedel Kéménygyár Kft.:
Kéményválasztás okosan – Jó kéménnyel bárki spórolhat a fűtésen - Technorgáz Kft.:
Társasházi lakások fűtéskorszerűsítése egyedi lokális gázkészülékkel - Magyar Kéménygyártó Kft.:
Versenyben a piacvezetőkkel – A Magyar Kéménygyártó Kft. kéményei - Kaszab Gergely:
Gyepfűtési rendszerek - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Sircz János
Hozzászólások
Az épületenergetika nem használt, mértékadó paraméterei
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Barótfi István professzor emeritus
Az épületenergetika nem használt, mértékadó paraméterei
Dr. Barótfi István professzor emeritus
MATE Műszaki Tudományi Doktori Iskola
Az épületenergetika területén a tennivalókat általában mérnöki feladatoknak gondoljuk és ennek megfelelően azt reméljük, hogy a résztvevők tevékenysége (elsősorban építész, épületgépész és energetikus) révén számszerűen, értékelhetően, a célul tűzött feladatok megoldásának irányában mérhető előrelépés történik. Néha, vagy inkább gyakran azonban az az érzése az embernek, hogy a cél érdekében végzett munka nem, vagy csak ritkán nevezhető igazi mérnöki feladatnak (itt elsősorban a létesítmények auditálásának, illetve energetikai tanúsításának munkáiról van szó), inkább valamiféle előírt eljárásnak eleget tevő munka letudását tapasztalhatjuk.
Az energiaválság tudata közel fél évszázada jelent meg (pontosabban fogalmazódott meg) és az azóta eltelt idő alatt világossá vált a szükségszerűen járandó út (a fenntarthatóság): az energia hatékony használatának javítása és a megújuló energiaforrások széleskörű használata. Az elmúlt időszakban az épületek energiahasználatával kapcsolatban történtek némi eredményt már fel tudnak mutatni, de ez az eredmény közel sem olyan mértékű, ami e jelentős energiafogyasztói körben elvárható lenne. Ennek nyilvánvalóan több oka is van, de talán előrelépést jelenthet, ha az eredmények érdekében áttekintjük a szereplők megfogalmazott célkitűzéseit, illetve az ezekhez használt paramétereit.
Az épületenergetikában szerepet játszó területek:
• az állam szerepe, feladatai,
• a rendszereket létrehozók, a hatékony működést
megtervező mérnökök feladatai,
• a létesítmények üzemeltetőinek feladatai.
E három főszereplő együttes, harmonizált tevékenysége vezethet csak jelentős eredményre.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/3-as számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).