Lapszámok
2017 3. szám
- Dr. Barótfi István professzor emeritus:
Az épületenergetika nem használt, mértékadó paraméterei - Baráth Géza - Dr. Barótfi István professzor emeritus - Dr. Magyar Zoltán PhD:
Homlokzati zöldfal rendszer termikus hatásának vizsgálata télen és nyáron - Kmeťková, Jana Bartošová:
Lakóingatlanok felújításának életciklus költségelemzése az energiahatékonyság figyelembevételével (angol nyelvű) - Grundfos South East Europe Kft.:
Grundfos szennyvízátemelő berendezések - Szinyei Dániel Bence:
Hidrofor tartály paraméterének hatása a változó fordulatszámú nyomásfokozók üzemeltetésére - Fehér Gábor:
Mechanikai elven működő, füstgáz visszaáramlást megakadályozó szerkezetek alkalmazása túlnyomásos égéstermék-elvezető berendezéseknél - Henszelmann Imre:
Megújuló és környezetbarát a helyes fatüzelés - Tóth Dezső - Lukács György:
Szilárd biomassza tüzelésű gőzkazántelepek biztonságtechnikája - Schiedel Kéménygyár Kft.:
Kéményválasztás okosan – Jó kéménnyel bárki spórolhat a fűtésen - Technorgáz Kft.:
Társasházi lakások fűtéskorszerűsítése egyedi lokális gázkészülékkel - Magyar Kéménygyártó Kft.:
Versenyben a piacvezetőkkel – A Magyar Kéménygyártó Kft. kéményei - Kaszab Gergely:
Gyepfűtési rendszerek - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Sircz János
Hozzászólások
Szilárd biomassza tüzelésű gőzkazántelepek biztonságtechnikája
Még nem érkezett hozzászólás!
Tóth Dezső - Lukács György
Szilárd biomassza tüzelésű gőzkazántelepek biztonságtechnikája
Tóth Dezső
gépész technológustervezőBIOLÁNG Kft.
Lukács György
épületgépész tervezőZEG-HŐ Mérnöki Iroda Kft.
A szilárd biomassza tüzelésű kazánok a tüzelőanyag égése szempontjából eltérőek a gáz-, az olaj- és a széntüzelésű kazánoktól. A tüzelőanyagra jellemző gázosodás, valamint a szükséges tűztérfalazat-hőmérséklet szempontjából a gáz- és olaj-, valamint a széntüzelésű berendezések között helyezkednek el.
A szilárd biomassza tüzelőanyagok égetése esetén a tűztér (falazat) hőmérsékletének 750 °C felett tartása fontos, mivel alacsony égési hőmérséklet esetében tökéletlen az égés (sok CO keletkezik) és emiatt a tüzelőanyagban rejlő hő csak egy része szabadul fel, ezért a biomassza tüzelő kazánok falazatát nagy hőtehetetlenségű tűzálló betonból készítik. A szén-monoxid tovább égetése környezetvédelmi szempontból is fontos, mert ez károsítja a környezetet, erre ismét nagy hőtehetetlenségű tűzálló falazatot kell készíteni (utóégető kamra). Ezért a tüzelőberendezések falazatának a hője és a tűztérben lévő tüzelőanyag hője egy váratlan leállás esetében a kazántöltet hő- vagy nyomásemelkedését okozza.
A modern szilárdtüzelésű biomassza kazánok teljesen automatikus (PLC) vezérléssel vannak ellátva, szinte úgy működnek, mint a gáz-, vagy olajégők. A két tüzelőberendezés között az a különbség, ha a gáz- vagy olajégőt lekapcsoljuk, ott további hőtermelés nincs, nem így van ez a szilárdtüzelésű biomassza kazánoknál, mert ott csökken a hőteljesítmény, de még egy ideig (amíg kiég a tűztérből az anyag és lehűl a tűztér) továbbra is van hőtermelés.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/3-as számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).