Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2014

Severnyák Krisztina

Költségoptimum és rezsicsökkentés

Severnyák Krisztina

PhD hallgató
Debreceni Egyetem Földtudományi Doktori Iskola

1. Bevezetés

A költségoptimalizációról szóló vizsgálatok szerint a magyarországi épületenergetikai követelményértékek jelentősen elmaradnak az optimális szinttől. Ebből adódóan szükség lenne a követelményértékek szigorítására, melyet már 2011-ben be kellett volna vezetnünk, az ötévente kötelező felülvizsgálat után. Az energiaárak csökkentésével az optimálisnak megállapított követelmény szintek megváltoztak, nem igénylik a szigorúbb változtatást. Ez által azonban az energiafelhasználásunk és CO2-kibocsátásunk sem csökkent, ami elősegítené a 2020-ra tett vállalásaink megvalósítását. Az energiahordozók valódi árának ignorálásával a valóban energiatakarékos épületek megvalósítása látszólag egyre kevésbé térül meg, miközben az energiatudatosság az intézkedéseknek köszönhetően egyre jobban csökken.

2. A költségoptimumok meghatározása

2006 óta Magyarországon is alkalmaznunk kell az Európai Unió energiahatékonyságával kapcsolatos előírásokat [1]. A szabályozás megköveteli tőlünk, és az összes többi tagországtól is, hogy a CO2-kibocsátás csökkentése érdekében vállalásokat tegyünk a fosszilis energiafelhasználás csökkentése és a megújuló energia használat növelése terén. Az uniós irányelvek honosítása során hazánkban is bevezettük az épületekre vonatkozó háromszintű energetikai követelményértékeket, amelyek betartása elősegíti az energiahatékony építést és vállalásaink megvalósítását 2020-ig.

A tagállamokra érvényes előírások ötévente módosulnak, kiegészülnek. 2012-ben vizsgálnunk kellett az épületek és épületelemek energiahatékonyságára vonatkozó minimum-követelmények költségoptimalizált szintjét [2], mely tanulmányt a Belügyminisztérium megbízásából az Energiaklub készítette el [3]. A vizsgálat során azt kellett kideríteni, hogy vajon gazdaságosan építjük és újítjuk-e fel épületeinket. 

A számítások során kizárólag költség szempontjából elemeztük az új építésű és a már meglévő épületek különböző felújítási változatainak energiafelhasználását és károsanyag-kibocsátását. Hazánk lakóépület állományát kilenc típusépület alapján, közel 150 valós felújítási változat és azok 30 éves működési költsége alapján vizsgáltuk, majd határoztuk meg a költségoptimumokat.  A költségoptimális felújításokhoz tartozó követelményértékek minden esetben szigorúbb elvárásokat mutattak mind szerkezet elemi, mind épület szinten a jelenleg érvényben lévő követelményértékeknél. Az uniós elvárások szerint a költségoptimális szinthez szükséges igazítani a tagállamok energetikai követelményeit, ezzel elősegítendő az energia-felhasználás és a károsanyag-kibocsátás csökkentését.

A 2012-ben elkészített számításokat a tagországok azonos módszertan mellett, de különböző változó értékekkel készítették. Tagországi sajátosságnak tekinthető az energiahordozók ára, amely a 30 éves vizsgálati időszak miatt jelentősen befolyásolja a végeredményt.

 

További részletek lapunk 2014/10-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!