Lapszámok

2014. május 26-án, a Víz Világnapja alkalmából a REHAU Kft. által szervezett konferencián a szerző hasonló címmel, a cikk témájában tartott érdekes előadást, ahol az építészet szemszögéből vizsgálta a tiszta víz – egészséges világ kérdéskört. Kérésünkre gondolatait cikk formájában is összefoglalta, ezt adjuk közre a következőkben. A konferenciáról szóló részletes beszámolónkat megtalálják a 2014/7-8. számunkban.

Létezik az ivóvíz és az építészet között számottevő kapcsolat? Képes az ivóvíz, mint elsődleges táplálékunk meghatározó hatással lenni az épített környezetre? Vagy lehet, hogy ez fordítva van? Az egészségünket alapvetően meghatározó ivóvíz milyen szerepet kap az egészségünket lényegesen determináló épületekben?

Epilógus

Az épületekben megjelenő ivóvízzel foglalkozó szakmai tematikák általában az ivóvíz hálózati rendszer műszaki paramétereire és megoldásaira fókuszálnak, a vezetékek, csatlakozások és kötések, a hidraulika, valamint az üzemi hőmérsékletek és szabályozások problémaköreivel és megoldásaival foglalkoznak. Ezzel szemben a víz és az építészet kapcsolatáról kevés irodalom lelhető fel, az ivóvíz és építészet kapcsolatának témájában pedig szinte nem is létezik számottevő tanulmány. Pedig az ivóvíz nemcsak a tisztálkodáshoz szükséges közeg, illetve az életünkhöz elengedhetetlen alapvető élelmiszer, hanem egy olyan, nagyrészt az épületekben felhasznált anyag, amely az egészséges, kiegyensúlyozott életmód és egészségi szintünk meghatározó eleme. Az utóbbi időszakok építészete és épületgépészete viszont kizárólag az ivóvízhálózatra, mint hidraulikai rendszerre koncentrált, vízvezeték és épület teljesen különálló elemekké váltak, sőt – az építészetben a vízvezeték hálózat sokkal inkább zavaró tényezővé nőtte ki magát, ahol az ivóvíz rendszer problémás szerkezeti áttöréseket, falréseket, akár hőhidakat illetve (utólag) elburkolandó, látványban nemkívánatos objektumokat jelent.

Pedig az (ivó)víz már évezredekkel ezelőtt meghatározó, szerves része volt a mérnöki és művészi építészeti megoldásoknak, mind az épületek üzemeltetési hatékonyságát, mind a relatív biztonságos ivóvízellátást tekintve. Napjaink építészeti világából hiányzik egy szerves alkotóelem – úgy is mondhatnánk, az épületek szomjazzák a műszakilag, esztétikailag, élettanilag (egészség-komfort) és nem utolsósorban energetikailag magas színvonalon integrált megoldásokat. Az alábbi tanulmány alapvető célja, hogy mindezt ne csak a szakemberek, hanem az épületeket használó társadalom is igényelje, mint alapvető életminőséget az épített környezetben.

Víz és ház szimbiózisban – történeti visszatekintés 1

Az építészet és a víz-ivóvíz viszonyának vizsgálatakor elengedhetetlen, hogy fél szemmel a múltba is visszatekintsünk, mivel az építészet és az ivóvíz kapcsolata szakmailag és kronológiailag szoros összefüggésben van az ökológia és az épített környezet relációjával. Az 1. ábra grafikonján a függőleges tengely az ökologikus építészet szintjeit, a víz épületekbe való integrációjának szintjeit, illetve a z ivóvíz higiéniai színvonalát mutatja a történeti fejlődésvonal (vízszintes grafikon tengely) mentén. A világtörténelem folyamán egészen kb. Kr. u. 1800-ig az emberiség részben szükségből, részben pedig szellemi képzettségi szintjének, kultúrájának köszönhetően a természeti rendszerekkel szoros együttműködésben élt és épített, mind a szerkezet és anyaghasználat, mind az üzemeltetés területén.

1. ábra. Az építészet az ökológia és az épített környezetben megjelenő (ivó)víz kapcsolata történeti időtávlatban

További részletek lapunk 2014/10-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).