Lapszámok
2012 1-2. szám
- Mészáros Ferenc - Dr. Barna Lajos PhD:
Születésnapi köszöntő - Baumann Mihály - Dr. Fülöp László PhD - Budulski László - Schneider Roland:
Hővisszanyerős lakásszellőző vizsgálata talajhő-hasznosítással - Dr. Magyar Zoltán PhD:
Termikus műemberek alkalmazása hőkomfort mérésekhez - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Víz és vízszolgáltatás – háttéradatok a vízellátás tervezéséhez - Kabele, Karel - Dvořáková, Pavla:
Modelling and Simulation of Radiant Heating and Cooling Systems - Kiss László - Fonó György:
Hulladékhő hasznosítása hőszivattyúval - Kucsera Mihály:
Passzívpanelház energetikai korszerűsítésének gépészeti koncepciója - ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet:
A hatékonyság nem csak megtakarítás: bevétel is lehet - Nagy János:
Energiatakarékos világítási lehetőségek - Engel György:
Épületek légtömörségi hibáinak, fűtési és klímarendszerek veszteségeinek feltárása - Kékesi István:
AutoCAD MEP 2012 – az épületgépészeti célszoftver - Schiedel Kéménygyár Kft.:
A kéménytechnika alapkövetelménye a biztonságos üzemelés - EXPO-INOX Hungary Kft.:
Módosult az MSZ 845 jelzetű nemzeti kéményszabvány - Airvent Zrt.:
Svédországi kitekintő - Erdélyi Barna - Kiss László:
Thermal Response Test – Földhőszondás hőszivattyús rendszerek földtanilag megalapozott tervezése
Hozzászólások
Épületek légtömörségi hibáinak, fűtési és klímarendszerek veszteségeinek feltárása
Még nem érkezett hozzászólás!
Engel György
Épületek légtömörségi hibáinak, fűtési és klímarendszerek veszteségeinek feltárása
Engel György
termékmenedzserTesto Kft.
Az épületek valós állapotának meghatározása az üzemeltető illetve a tulajdonos számára egyaránt fontos, hiszen az ingatlantól elvárható üzemeltetési költség, a gépészeti rendszerek milyenségén túlmenően, nagyban függ az ingatlan állapotától is.
Az új épületek energetikai tanúsítása már 2 éve kötelező. Használt ingatlanok tulajdonváltozása, illetve bérbeadása esetében ez a kötelezettség ettől az évtől áll fent. Új épület esetében az ingatlan besorolása legtöbbször energetikai számítások alapján történik, így sok esetben rejtve maradnak a kivitelezési hibákból eredő veszteségek. A különböző épületszerkezeti elemek találkozásánál hőhíd alakulhat ki. Ennek veszélye nagyban függ a homlokzatszigetelés milyenségétől. A nyílászárók beépítése során a tokozat és a fal találkozásának megfelelő szigetelése jelentős befolyással bír az épület tényleges hőigényének alakulásában.
Csupán a tervdokumentációra hagyatkozó energetikai számítás az épület elvi hőigényének meghatározására szolgál. Az emberi tényező nemhagyható figyelmen kívül a tényleges helyzet megállapításánál. Használt épületek esetén az elhasználódás fokánakmegállapításaműszeres vizsgálat nélkül nem lehetséges. A gázzal töltött, ragasztott nyílászárókból a gáz eltávozhat,ami a nyílászáró hőszigetelő képességét drasztikusan csökkenti. A fa nyílászárók vetemedése is jelentős hőveszteséget okozhat.
Az ingatlan valós állapota termográfiás vizsgálatokkal igen jól meghatározható. Természetesen e vizsgálatok csak téli időszakban végezhetők, amikor jelentős különbség van a bel- és a kültér hőmérséklete között. Az épület veszteségei ilyenkor válnak jól láthatóvá a hőképeken.