Hulladékhő hasznosítása hőszivattyúval
Még nem érkezett hozzászólás!
Kiss László - Fonó György
Hulladékhő hasznosítása hőszivattyúval
A hőszivattyúzás egyik leggazdaságosabb esetének, a technológiai hűtési rendszerek hulladékhőjének (kondenzációs hőjének) hasznosítása különböző – például épületenergetikai – célra már régóta alkalmazott megoldás, ám egy-egy konkrét megvalósítás a rendszerek egyedi volta miatt szakmai kihívás elé állíthatja a tervezőket, kivitelezőket.
Cikkünkben egy műanyagüzem energetikai korszerűsítési folyamatát vázoljuk fel, remélve, hogy megoszthatunk általánosítható eredményeket is.
A Mikropakk Műanyagfeldolgozó és Szerszámgyártó Kft. budapesti telephelyén a fröccsöntő gépek hűtésére osztott léghűtéses folyadékhűtőkkel előállított 13–15 °C hőmérsékletű hűtöttvizet alkalmaznak. A két folyadékhűtő beltéri egységei közös gépházban, léghűtésű kondenzátorai két csoportban a tető szélén vannak. Együttes névleges hűtőteljesítményük 280 kW. Mindkét berendezés két, független hűtőkört tartalmaz, az egyikben hűtőkörönként 1 – 1, a másikban hűtőkörönként 2 – 2 Scroll kompresszorral. Tehát 4 darab, egymástól független hűtőkörrel számolhatunk és 6 teljesítményfokozattal.
A folyadékhűtők beépített együttes teljesítménye nagyobb a hűtési igénynél. Az üzem hűtési igénye a termeléstől függően 50–200 kW, amelyek összesített kondenzációs hője kerekítve 65–260 kW.
A telephely épületei közül a régebbi építésű csarnok fűtésére radiátorok és termoventilátorok szolgálnak, az újabb irodaépület és gyártócsarnok fűtése fan-coilokkal, illetve termoventilátorokkal történik. Egy 8000 m3/h névleges légszállítású légkezelő a régi épület gyártócsarnokának szellőzését látja el.
A csarnokokban a technológiából adódóan jelentős a hőfelszabadulás.
A fűtési rendszer eredeti hőforrása külön kazánházban telepített 3 db 115 kW egységteljesítményű atmoszférikus gázkazán volt, a HMV termelésé pedig két, a régebbi épületben, az öltözőknél elhelyezett gáztüzelésű tárolós melegvíztermelő.