Lapszámok
2012 1-2. szám
- Mészáros Ferenc - Dr. Barna Lajos PhD:
Születésnapi köszöntő - Baumann Mihály - Dr. Fülöp László PhD - Budulski László - Schneider Roland:
Hővisszanyerős lakásszellőző vizsgálata talajhő-hasznosítással - Dr. Magyar Zoltán PhD:
Termikus műemberek alkalmazása hőkomfort mérésekhez - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Víz és vízszolgáltatás – háttéradatok a vízellátás tervezéséhez - Kabele, Karel - Dvořáková, Pavla:
Modelling and Simulation of Radiant Heating and Cooling Systems - Kiss László - Fonó György:
Hulladékhő hasznosítása hőszivattyúval - Kucsera Mihály:
Passzívpanelház energetikai korszerűsítésének gépészeti koncepciója - ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet:
A hatékonyság nem csak megtakarítás: bevétel is lehet - Nagy János:
Energiatakarékos világítási lehetőségek - Engel György:
Épületek légtömörségi hibáinak, fűtési és klímarendszerek veszteségeinek feltárása - Kékesi István:
AutoCAD MEP 2012 – az épületgépészeti célszoftver - Schiedel Kéménygyár Kft.:
A kéménytechnika alapkövetelménye a biztonságos üzemelés - EXPO-INOX Hungary Kft.:
Módosult az MSZ 845 jelzetű nemzeti kéményszabvány - Airvent Zrt.:
Svédországi kitekintő - Erdélyi Barna - Kiss László:
Thermal Response Test – Földhőszondás hőszivattyús rendszerek földtanilag megalapozott tervezése
Hozzászólások
Termikus műemberek alkalmazása hőkomfort mérésekhez
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Magyar Zoltán PhD
Termikus műemberek alkalmazása hőkomfort mérésekhez
Dr. Magyar Zoltán PhD
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék
A termikus műember egy olyan modell, amellyel az ember és a környezete közötti száraz hőcsere vizsgálható. Méreteit tekintve ember nagyságú, legjobban a kirakati próbabábukra hasonlít. A vizsgálatok során a termikus műember hőveszteségét mérjük. A mérésekhez különböző laboratóriumokban többféle termikus műembert fejlesztettek ki, amelyek között vannak bizonyos szerkezeti különbségek, de ezek fűtési rendszere, az alkalmazott anyagok és a mérési elvek hasonlóak [1], [2]. A következőkben a termikus műemberek fejlesztésének történetét mutatom be, összegyűjtve a „legismertebb” műemberek főbb tulajdonságait. A hazai műember korábban a Magyar Épületgépészetben már bemutatásra került [3].
Az első termikus műembert dr. Harword Belding készítette az amerikai hadsereg részére 1942-ben. A műember teste fej és karok nélkül készült, réz csövekből és lemezekből. A termikus műemberben található belső fűtőelem hőjét egy ventilátorral osztották szét a testben. Belding célja a védőruházatok hatékonyságának az ellenőrzése volt.
Az 1940-es évek végén Belding és a General Electric Co. közösen egy új, élethű termikus műember fejlesztett ki. Ez a műember elektromos áramkörökkel készült, amelyekkel a réz burkolatú test felületét fűtötték. A kezek és a lábak felületi hőmérsékletét a test többi részétől függetlenül lehetett változtatni.
A Belding és a General Electric Co. által kifejlesztett termikus műembert 1971-ben, majd 1995-ben korszerűsítették és a mai napig az amerikai hadsereg katonai védőruházatának vizsgálatára használják [4].