Lapszámok
2012 1-2. szám
- Mészáros Ferenc - Dr. Barna Lajos PhD:
Születésnapi köszöntő - Baumann Mihály - Dr. Fülöp László PhD - Budulski László - Schneider Roland:
Hővisszanyerős lakásszellőző vizsgálata talajhő-hasznosítással - Dr. Magyar Zoltán PhD:
Termikus műemberek alkalmazása hőkomfort mérésekhez - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Víz és vízszolgáltatás – háttéradatok a vízellátás tervezéséhez - Kabele, Karel - Dvořáková, Pavla:
Modelling and Simulation of Radiant Heating and Cooling Systems - Kiss László - Fonó György:
Hulladékhő hasznosítása hőszivattyúval - Kucsera Mihály:
Passzívpanelház energetikai korszerűsítésének gépészeti koncepciója - ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet:
A hatékonyság nem csak megtakarítás: bevétel is lehet - Nagy János:
Energiatakarékos világítási lehetőségek - Engel György:
Épületek légtömörségi hibáinak, fűtési és klímarendszerek veszteségeinek feltárása - Kékesi István:
AutoCAD MEP 2012 – az épületgépészeti célszoftver - Schiedel Kéménygyár Kft.:
A kéménytechnika alapkövetelménye a biztonságos üzemelés - EXPO-INOX Hungary Kft.:
Módosult az MSZ 845 jelzetű nemzeti kéményszabvány - Airvent Zrt.:
Svédországi kitekintő - Erdélyi Barna - Kiss László:
Thermal Response Test – Földhőszondás hőszivattyús rendszerek földtanilag megalapozott tervezése
Hozzászólások
A hatékonyság nem csak megtakarítás: bevétel is lehet
Még nem érkezett hozzászólás!
ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet
A hatékonyság nem csak megtakarítás: bevétel is lehet
ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet
Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet legújabb kutatásai szerint a magyar lakóépületek energiafelhasználását közel felére lehetne csökkenteni, amely pozitív hatással lenne az államháztartásra, a foglalkoztatásra és hosszú távon a külkereskedelmi mérlegre is.
„Nincs két egyforma épület” – hangzik gyakran az ellenvetés a szakma képviselői részéről, amikor országos szintű számításokról, modellekről, illetve ezek hiányáról esik szó. Ez valóban így van. NegaJoule2020 kutatási projektünkben (www.negajoule.hu) mégis megkíséreltünk egy olyan épületmodellt felállítani, amelynek segítségével jó közelítést tudtunk adni a magyar lakóépület-állomány összetételéről, energiafelhasználásáról és az energiahatékonysági beruházások révén országos szinten elérhető energiamegtakarítás nagyságáról. Úgy gondoljuk, hogy ezen alapadatok és alapszámítások híján nem lehetséges megalapozott szakpolitikai döntéseket hozni a lakóépületek energiahatékonyságának támogatása terén.
Kutatásunk két szempontból is egyedülálló Magyarországon: egyrészt, a számításokat nagy mintás (2000 háztartás), reprezentatív statisztikai adatfelvétel előzte meg. Másrészt, számításaink nem nemzetközi tanulmányokból citált, bizonytalan eredetű energetikai-műszaki adatokra alapulnak, hanem gyakorló energetikus közreműködésével több száz energetikai alapszámítást – lényegében minta-energiatanúsítványt – készítettünk el több tucatnyi különböző épülettípusra.
A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a lakóépületekben elérhető összes elméleti energia-megtakarítási lehetőség (152 PJ) legnagyobb része (128 PJ) a családi házak esetében lenne elérhető, szemben a tégla társasházak 19 PJ és a panelházak mindössze 5 PJ mennyiségével.
Ennek oka egyrészt az, hogy a családi házak jóval nagyobb alapterületűek, mint a panel illetve téglából épült társasházakban található lakások, másrészt arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt, mint az egyéb lakások, harmadrészt pedig a magyar háztartások kétharmada családi házakban él.