Lapszámok
2011 9. szám
- Dr. Csoknyai Tamás PhD:
Épületgépészeti és épületenergetikai szakirányok a Létesítménymérnök mesterszakon, a Debreceni Egyetemen - Dr. Zöld András:
„Városenergetikus” szakmérnök képzés – miért, miről? - Szabó Gábor:
Geotermális energiával működtetett abszorpciós hűtőgép és hőellátó vezetékének energetikai elemzése a hőforrás hőmérsékletének szempontjából - Dr. Garbai László - Dr. Jasper Andor PhD:
A matematikai rendszerelmélet feldolgozása és alkalmazása épületgépészeti optimalizációs feladatok megoldására 2. rész - Schlüter-Systems KG magyarországi képviselet:
Az energiahatékony fűtési rendszerek fűtőfelülete a Schlüter® - BEKOTEC - Gróman Attila:
Vákuumcsöves napkollektorok a Bosch-tól - Kovács Attila:
Fűtési rétegtároló = OSKAR - Fördős Norbert:
Vaillant termékújdonságok 2011-ben - Révai Mária:
Hangcsillapított szennyvízelvezető rendszerek - Koczka Péter:
Új generációs hőkamera - Kovács István:
Légtechnikai csövek – az új generáció - Szalay Zoltán:
HALTON újdonságok a klímagerendás légkondicionálásban
Hozzászólások
Geotermális energiával működtetett abszorpciós hűtőgép és hőellátó vezetékének energetikai elemzése a hőforrás hőmérsékletének szempontjából
Még nem érkezett hozzászólás!
Szabó Gábor
Geotermális energiával működtetett abszorpciós hűtőgép és hőellátó vezetékének energetikai elemzése a hőforrás hőmérsékletének szempontjából
Szabó Gábor
műszaki oktatóDebreceni Egyetem Műszaki Kar
A hűtőgépek négy fő részből épülnek fel: kompresszor, elpárologtató, kondenzátor és expanziós gép. Az abszorpciós hűtőgépeknél a kompresszor egy termokémiai kompresszor lesz, ami maga is 4 fő részből áll: abszorber, kiűző, fojtás és oldatkeringető szivattyú.
Az abszorpciós hűtőgépben megvalósuló körfolyamatot a következő módon lehet leírni.
A kisnyomású elpárologtatóban elpárolog a hűtőközeg, amelynek hőmérséklete 4–5 °C.Apárolgáshoz szükséges hőt a hűtendő közegtől vonja el, amely így lehűl. Ezáltal megvalósul a gép működtetésének elsődleges célja. Az elpárolgott hűtőközeg a kialakuló gőz nyomáskülönbsége hatására az abszorberbe áramlik. Itt a hűtőközeg kb. 27–32 °C-on kondenzálódik, és elnyelődik az abszorber anyagban. A kondenzálódáskor hő szabadul fel, amelyet a hűtőtorony felől érkező hűtővízzel vezetünk el. Az abszorberben keletkező hűtőközeg-abszorber anyag cseppfolyós oldatát, az úgynevezett gazdag oldatot az oldatkeringető szivattyú szállítja a nagynyomású kiűzőbe.
A kiűzőben szétválasztjuk a gazdag oldatot hűtőközeg gázra és hűtőközegben szegény oldatra. Ennek eléréséhez fűtőközeg segítségével hőt viszünk be a kiűzőbe. A szegény oldatot egy fojtáson keresztül visszavezetjük az abszorberbe. Az energia visszanyerés céljából a kiűzőbe való belépés előtt a gazdag oldatot elő szokás melegíteni a kiűzőből távozó szegényoldat hőenergiájával. A kiűzőből távozó nagynyomású és forró hűtőközeg-gáz a nagynyomású kondenzátorba áramlik, ahol közel 37 – 42 °C-on kondenzálódik. A felszabaduló hőt az abszorber felől érkező hűtővízzel szállítják el a hűtőtorony irányába. A kondenzálódott hűtőközeget egy expanziós gépen (általában fojtáson vagy termosztatikus adagolón) keresztül visszajuttatják az elpárologtatóba, ahol a folyamat kezdődik elölről.
A hűtőközeg és az abszorber anyag szerint sokféle abszorpciós hűtőgép létezik. Ezek közül jelenleg két típus számít elterjedtnek. Az egyik ammónia hűtőközegű és víz abszorbensű, míg a másik víz hűtőközegű és lítium-bromid abszorbensű.