Lapszámok

A Debreceni Egyetem Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszéke jelenleg – a rövid kurzusokat nemtekintve – négy (a szakirányokat is tekintve hat) képzési formát bonyolít:

• Gépészmérnöki BSc Épületgépész szakirány
• Létesítménymérnöki MSc
  • Épületüzemeltető szakirány
  • Épületgépész szakirány
  • Épületenergetika szakirány
• Létesítményenergetikai szakmérnöki
• Városenergetikai szakmérnöki

Jelen cikkünkben elsősorban a Létesítménymérnöki MSc-t szeretnénk bemutatni, különös tekintettel a szakirányokra, amelyeket idén indítottunk először.

Létesítménymérnöki diplomát jelenleg a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán és a Debreceni Egyetem Műszaki Karán lehet szerezni. Tudomásunk szerint a Pécsi Tudományegyetem is tervezi a mesterszak indítását, de egyelőre még nem álltak össze a szakindítás feltételei.

A létesítménymérnöki képzés céljait és a felvett hallgatókra vonatkozó előtanulmányi követelményeket jól összefoglalja az alábbi, a szakindítási kérelemből vett idézet: „Az új szak indításával célunk az, hogy megfeleljünk az építőipar és a társadalom elvárásainak, vagyis olyan mérnököket képezzünk, akik ismerik egy létesítmény megalkotásának és fizikai élettartamának összes fázisát, beleértve a létesítést, beüzemelést, fenntartást, üzemeltetést, felújítást. Követelmény továbbá, hogy széles spektrumú ismeretekkel rendelkeznek az épület rendszereiről, azok egyes elemeiről és úgy tudják kezelni a létesítményt, mint egy kiterjedt, integrált rendszert... A létesítménymérnök egyebek mellett dolgozhat, mint tanácsadó mérnök, kivitelező mérnök, létesítmény menedzser, koordinálhatja egy létesítmény életét születéstől, a karbantartáson és felújításon át akár a bontásig. Míg az objektum tervezésénél, kivitelezésénél koordinátori szerepet tölt be, rendszertervezőként képes lesz a létesítmények beüzemelésének megtervezésére és az üzemeltetés optimalizálására, a létesítmény diagnosztikai vizsgálatára... A bemenethez... elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, az energetikai mérnöki, a villamosmérnöki, az építőmérnöki, az építészmérnöki, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a mérnökinformatikus.”

Amikor a szakindítási dokumentum készült, szakirányok indítására vonatkozó elképzelések még nem voltak. Ma már, a szakirányok indulásával a fenti célokat differenciáltabban kell definiálni.