Lapszámok

Minden hűtési rendszer kialakításánál az egyik legfőbb tervezési problémát a hűtőgép és a kültéri egység elhelyezése okozza a sokféle figyelembe veendő követelmény miatt (helyigény, a megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű hűtőlevegő biztosítása, zajkövetelmények, esztétika). A megoldás megtalálása egyik épületnél sem egyszerű feladat, a műemlék épületek felújítása esetében azonban kifejezetten nehéz.

A legnagyobb gond a kaposvári régi Szivárvány mozi felújítása során is ebből adódott. Az épület Kaposvár belső városmagjában helyezkedik el, 1927-ben épült, eredetileg artdeco stílusban. A sétálóutcává alakított városközpont patinás épületét 2010-ben, a „Pécs, Európa kulturális fővárosa” programsorozatokhoz kapcsolódóan újították fel.

A korábbi moziépület funkcióit kibővítették: a nézőtér a megmaradó mozi funkció mellett színházi előadások rendezésére is alkalmassá vált, és a színpadot komplett szcenikával alakították ki. A mozgatható padlójú nézőtér (amely a színpaddal egy szintbe hozható) báltermi rendezvények megtartására is megfelelővé teszi a teret, a karzat leválasztható része pedig konferenciateremmé is alakítható. Az előcsarnok napközben kávéházként üzemeltethető, a konferenciatermekhez kapcsolódó kistermek pedig nyilvános internetpont funkcióra is használhatók.Asokféle, flexibilisen alakítható épületfunkció épületgépészeti tervezési szempontból mégis a hűtéstechnikai megoldások miatt volt elsősorban kihívás. A belső nagyterű közönségforgalmi terek hűtését főként légtechnikai rendszerekkel kellett megoldani, egyrészt a belsőépítészeti kialakítás (a műemlék jelleg), másrészt a funkció miatt; és mindenképpen nagy kapacitású és flexibilitású csendes hűtést kellett megvalósítani.

A színpadi tér, a bálteremmé alakítható nézőtér, valamint a konferenciaterem elárasztásos szellőztetéssel kombinált hűtést kapott, az előcsarnok-kávézó felülethűtést, illetve a rendezvények idejére szintén elárasztásos hűtött szellőztetést; míg a kistermek és a hűtést igénylő kiszolgáló helyiségek fal-, illetve mennyezethűtést kaptak.

Az épület műemlék jellege miatt a hűtőgép kültéri kondenzátorának elhelyezésére semmiféle megszokott lehetőség nem volt, így mindenképpen az épületen belül kellett elhelyezni a hűtőgépeket. Bár az épület nem túl jelentős alapterületű (1670 m²), a nagy befogadóképesség és a funkció miatt a belső hőterhelés eléri 130 kW nagyságrendet, az épület teljes hőterhelése pedig a 190 kW-ot. Az építész tervezővel történt egyeztetések során a szellőzéshez szükséges rácsokat rejtetten a tetőn alakítottuk ki, de a beltéri hűtőgép levegőellátásához szükséges rácsfelületeket már nem lehetett kialakítani.