Lapszámok

A Megújuló Energiák XI. Világkongresszusát 2010. szeptember 25-30. között rendezték meg Abu Dhabiban, az Egyesült Arab Emirátusokban. A Kongresszust egy kiállítás valamint egy építész hallgatói pályázat is kísérte az Öböl-menti országok egyetemei részére.

A Kongresszus fő témaköre: A fenntartható környezetért – Zöld épületek és megújuló energia lehetőségek.

A Kongresszusnak 334 résztvevője volt a világ 60 országából. Plenáris szekciókban és 11 párhuzamos szekcióban folyt a munka. A kiadványban 383 publikáció jelent meg.

A szakmai szekciók témakörei:
Alternatív energia-fejlesztések, hangsúlyozva ebben a nők szerepét; Geotermikus energia alkalmazásai; Eljárásmód és stratégia; Biomassza mint energiaforrás; Tüzelőanyag-cellák, Hidrogén és intelligens energia-rendszerek;Alacsony energiaigényű építészet; Fotovoltaikus technológiák; Óceán-energia; Szélenergia; Napenergia; Sugárzás és szoláris anyagok.

A Szerző Magyarországot az alacsonyenergiájú növényházak témakörben egy publikációjával képviselte.

Az előadások közül kiemelhető néhány kutatás-fejlesztés, ami a megújuló energiák jövőbeni hatékony alkalmazását döntően meghatározhatják.

Hidrogén alapú energiaforrás

Ma már a megújuló energiák közé sorolható a hidrogén alapú energia-forrás, amelynek gazdaságos előállítása érdekében több kutatás folyik világszerte [1].

A gond az, hogy a természetben a hidrogén kötött állapotban van, és a kinyerése sok energiát igényel. A Földön a fő hidrogénforrás a víz, de a szétválasztásához szükséges energia mennyisége azonos a kinyert hidrogén elégetésével termelt energiával, ha csak nem koncentrált napenergiával történik a szétválasztás.

A hidrogén-szulfid olyan anyag, amit egyszerű szétválasztani. Ez megosztottan található az atmoszférában és a litoszférában. Ismert az egyik kimeríthetetlen koncentrált hidrogénszulfid forrás, a Fekete-tenger.

A Fekete-tenger mélye 4,587 billió tonna hidrogénszulfidot tartalmaz, ami a hidrogén tekintetében 270 millió tonnát jelent. Emellett a tenger mélyén közel 108 tonna, vagy ennek megfelelően 66,11 m³ hidrogénszulfid termelődik évente.

Ez a hidrogén-mennyiség nem csak a teljes parti régió villamosenergia-szükségletének fedezéséhez elég, de a termelt hidrogén felhasználható tüzelőanyagként, vagy más régiókban az alacsony kalóriájú tüzelés kiegészítésére.

A javaslat egy hidrogénszulfid erőmű, ami a Fekete-tenger partjainál lenne megvalósítható. Pl. a Krím félszigetnél, a Gurzuf-Dolinovka térségben, ahol a part és a megfelelő mélységű tenger távolsága 10-15 km. Ez esetben a tengerfenéken lefektetett cső 3°-os lejtésű lenne az 500-700 m mélységig, ezután a 900 – 1000 m-ig 9°-os lejtésű, ami jelentősen csökkentené a beruházási költségeket. A villamosenergia-termelés, a fűtés és hűtés mellett párhuzamosan a kén, a kénsav az erőmű melléktermékeként adódna, ami értékesíthető a piacon. Ez az elképzelés lehetővé tenné a Fekete-tengerben rendelkezésre álló hidrogénszulfid legjobb kihasználását.