Lapszámok
2011 1-2. szám
- Dr. Garbai László - Dr. Jasper Andor PhD:
Épületgépészet, oktatás, tudomány - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Vízszolgáltatók és vízfogyasztók a fenntartható vízellátásért - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Dr. Talamon Attila - Csík Árpád PhD - Retek Mihály:
Hazai épülettipológia és alkalmazási lehetőségei 2. rész - Bakonyi Kornél:
A HMV készítés forradalma, azaz szén-dioxiddal a környezetvédelemért - Dr. Fülöp László PhD:
Hűtés napenergiával konferencia - Dr. Buday Tamás - Török Imre:
Működő hőszivattyús rendszerek hatása a felszínközeli üledékek hőmérsékletére egy debreceni példa alapján - Dr. habil Kajtár László PhD - Dr. Barna Lajos - Dr. Szánthó Zoltán:
Az épületgépészet oktatása a Műegyetem Gépészmérnöki Karán - Mottl Gábor:
Családi ház korszerű fűtő-hűtő hálózatának tervezése - Várjon Dénes:
Speciális célú nagykonyhai elszívó-légpótló berendezés - Koczka Péter:
A mérési szezon javában tart - Baji-Gál Ferenc:
A Revit egy kicsit több - Dr. Pintér Judit PhD:
A megújuló energiák a Világ figyelmének középpontjában - Kovács István:
Soha többé rossz levegő az osztálytermekben
Hozzászólások
Épületgépészet, oktatás, tudomány
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Garbai László - Dr. Jasper Andor PhD
Épületgépészet, oktatás, tudomány
Dr. Garbai László
Prof. emeritusBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, a Magyar Energetikai Társaság elnöke
Dr. Jasper Andor PhD
egyetemi adjunktusBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Dr. Barótfi István tanszékvezető egyetemi tanár kitűnő cikkében (Magyar Épületgépészet 2010/11, [1]) az épületgépészet több évtizedes gondjára mutat rá: az épületgépészet helye és rangja a mérnöki tudományokban, a gyakorlat és elmélet viszonya, kapcsolatuk a többi gépészeti ággal.
E sorok írója naponta többször felteszi a kérdést: az épületgépészeti felsőoktatás képzési céljainak megfogalmazásakor mennyire hallgassunk az úgynevezett gyakorlati szakemberekre, akik a végzett mérnökök kezén keresik a vasport és az olajat, vagy csak a sznobokkal törődjünk, akik az úgynevezett tudományos karakter jegyeit kérik számon az oktatott tárgyakban. Azonnali „hadrafoghatóság” vagy olyan készségek és tudásbázis, amelynek birtokában a fiatal mérnökök például 3 kiviteli terv mély analízisét követően, kritikai álláspontot kialakítva, képesek egy jobbat, egy olcsóbbat és biztonságosabbat tervezni. E sorok írója ez utóbbi mellett teszi le a voksát. A dichotómia szerint feltett kérdés és aszerint kialakított válasz többnyire nem jó. Nem vagy-vagy, hanem és-és! A „hamleti monológ” ismerete nem ad eligazítást.
Az épületgépész tárgyak oktatói persze nincsenek könnyű helyzetben. A „tudományosabb” karakterű tárgyak oktatói részéről titkoltan vagy észrevehetően „történelmileg” jelen van a lekicsinylés és a „tudományosság” számonkérése. Különösen súlyosan jelentkezik ez a probléma a tudományos fokozatok megszerzésének folyamatában, a doktori cselekmény során, ahol új tudományos tézisek formájában kell testet öltenie egyegy valós, látható, fontos probléma megoldásának.
Sem az egyik, sem a másik oldal, a gyakorlati mérnökök és a „tudós sznobok” nem értik az alapproblémát: tudomány és gyakorlat ugyanannak a dolognak, egy reális, valóságos, gondokat okozó probléma megoldásának elválaszthatatlanul összetartozó két oldala. A kedves olvasó írja fel egy szalag egyik oldalára a gyakorlat szót, a másik oldalára az elmélet szót, és készítsen belőle Moebius-szalagot. A két szó egy oldalra kerül. A problémamegoldó és az igényes tervező mérnöknek, tudósnak munkája során be kell járnia a Moebiusszalagot.
A tudomány és az elmélet a gyakorlat igazságát keresi, azt írja le, megmagyarázza, helyesli, és megnyugtatja a tervezőt, hogy terve összhangban van a természet törvényeivel. Az elmélet ismeretében határozhatjuk meg a tervezett rendszer működőképességének korlátait, az elmélet biztosíthatja a „jóteljesítést”.