Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2011

Dr. Csoknyai Tamás PhD - Dr. Talamon Attila - Csík Árpád PhD - Retek Mihály

Hazai épülettipológia és alkalmazási lehetőségei 2. rész

Dr. Csoknyai Tamás PhD

egyetemi docens, tanszékvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék; az MMK Épületenergetikai Szakosztály elnöke

Dr. Talamon Attila


Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Építészmérnöki Intézet

Csík Árpád PhD


Széchenyi István Egyetem, Épületenergetikai Optimalizációs Kutatócsoport

Retek Mihály


Széchenyi István Egyetem

Ez idáig nem készült olyan épülettipológia, amely képet adna a jellegzetes hazai épülettípusok hozzávetőleges energia-felhasználásáról, hőtechnikai minőségéről, valamint a típushoz tartozó épületek darabszámáról. Márpedig egy jól felépített épülettipológiára több szempontból is szükség lenne, hiszen a témával foglalkozó cselekvési tervekben, stratégiákban be kell mutatni az épületállomány jelenlegi energia-felhasználását, amelyre pillanatnyilag csak durva becsléseket tudunk adni. Másrészt az épülettipológia alapján becsülhetők az épülettípusokban rejlő megtakarítási potenciálok, ami makrogazdasági számítások alapját képezheti. Harmadrészt pedig azt sem látjuk, mely épülettípusokra érdemes támogatási pénzeket koncentrálni.

Ebben a cikkben a szerzők egy épülettipológia kidolgozásának első eredményeit mutatják be.

A cikk első részében (Magyar Épületgépészet 2010/12. szám) bemutatták a kiválasztott épületpéldákat, a most következő második részben pedig a példaépületek fajlagos hőveszteség- tényezőire vonatkozó számítások eredményeit és az azokból levonható következtetéseket mutatják be. Bemutatják továbbá az épülettipológia egy lehetséges számítógépes alkalmazási modelljét is.

A számítások eredményeit, a legfontosabb paramétereket az 2. és 3. táblázatok foglalják össze (a táblázatok számozása az első részt követve folyamatos).

2. táblázat. A vizsgált épületek összehasonlítása, 1. rész (jelölések a 7/2006. TNM rendelet szerint)

3. táblázat. A vizsgált épületek összehasonlítása, 2. rész (jelölések a 7/2006. TNM rendelet szerint)

A táblázatokból azonnal látszik, hogy az 1-3. típusú családi házak energetikai minősége kiugróan rossz. Ezek az épületek uralják az 1991 előtti családi ház állományt és ezek közé sorolható a hazai lakások többsége. Látható, hogy energetikai besorolásuk a G és az I közé esik, leginkább a H-ba. Ezzel szemben a panelházak az E-G kategóriákba esnek. Kb. 30 további panelház elemzése alapján nagy biztonsággal elmondható ez általánosságban is. Ha csak a kategóriákat nézzük, az eltérés a családi és a panelházak között nem tűnik nagynak, de vegyük figyelembe, hogy a kategóriába sorolás a lehűlő felület–fűtött térfogat aránytól függ.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!