Lapszámok
2011 1-2. szám
- Dr. Garbai László - Dr. Jasper Andor PhD:
Épületgépészet, oktatás, tudomány - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Vízszolgáltatók és vízfogyasztók a fenntartható vízellátásért - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Dr. Talamon Attila - Csík Árpád PhD - Retek Mihály:
Hazai épülettipológia és alkalmazási lehetőségei 2. rész - Bakonyi Kornél:
A HMV készítés forradalma, azaz szén-dioxiddal a környezetvédelemért - Dr. Fülöp László PhD:
Hűtés napenergiával konferencia - Dr. Buday Tamás - Török Imre:
Működő hőszivattyús rendszerek hatása a felszínközeli üledékek hőmérsékletére egy debreceni példa alapján - Dr. habil Kajtár László PhD - Dr. Barna Lajos - Dr. Szánthó Zoltán:
Az épületgépészet oktatása a Műegyetem Gépészmérnöki Karán - Mottl Gábor:
Családi ház korszerű fűtő-hűtő hálózatának tervezése - Várjon Dénes:
Speciális célú nagykonyhai elszívó-légpótló berendezés - Koczka Péter:
A mérési szezon javában tart - Baji-Gál Ferenc:
A Revit egy kicsit több - Dr. Pintér Judit PhD:
A megújuló energiák a Világ figyelmének középpontjában - Kovács István:
Soha többé rossz levegő az osztálytermekben
Hozzászólások
Hazai épülettipológia és alkalmazási lehetőségei 2. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Csoknyai Tamás PhD - Dr. Talamon Attila - Csík Árpád PhD - Retek Mihály
Hazai épülettipológia és alkalmazási lehetőségei 2. rész
Dr. Csoknyai Tamás PhD
egyetemi docens, tanszékvezetőBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék; az MMK Épületenergetikai Szakosztály elnöke
Dr. Talamon Attila
Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Építészmérnöki Intézet
Csík Árpád PhD
Széchenyi István Egyetem, Épületenergetikai Optimalizációs Kutatócsoport
Retek Mihály
Széchenyi István Egyetem
Ez idáig nem készült olyan épülettipológia, amely képet adna a jellegzetes hazai épülettípusok hozzávetőleges energia-felhasználásáról, hőtechnikai minőségéről, valamint a típushoz tartozó épületek darabszámáról. Márpedig egy jól felépített épülettipológiára több szempontból is szükség lenne, hiszen a témával foglalkozó cselekvési tervekben, stratégiákban be kell mutatni az épületállomány jelenlegi energia-felhasználását, amelyre pillanatnyilag csak durva becsléseket tudunk adni. Másrészt az épülettipológia alapján becsülhetők az épülettípusokban rejlő megtakarítási potenciálok, ami makrogazdasági számítások alapját képezheti. Harmadrészt pedig azt sem látjuk, mely épülettípusokra érdemes támogatási pénzeket koncentrálni.
Ebben a cikkben a szerzők egy épülettipológia kidolgozásának első eredményeit mutatják be.
A cikk első részében (Magyar Épületgépészet 2010/12. szám) bemutatták a kiválasztott épületpéldákat, a most következő második részben pedig a példaépületek fajlagos hőveszteség- tényezőire vonatkozó számítások eredményeit és az azokból levonható következtetéseket mutatják be. Bemutatják továbbá az épülettipológia egy lehetséges számítógépes alkalmazási modelljét is.
A számítások eredményeit, a legfontosabb paramétereket az 2. és 3. táblázatok foglalják össze (a táblázatok számozása az első részt követve folyamatos).
2. táblázat. A vizsgált épületek összehasonlítása, 1. rész (jelölések a 7/2006. TNM rendelet szerint)
3. táblázat. A vizsgált épületek összehasonlítása, 2. rész (jelölések a 7/2006. TNM rendelet szerint)
A táblázatokból azonnal látszik, hogy az 1-3. típusú családi házak energetikai minősége kiugróan rossz. Ezek az épületek uralják az 1991 előtti családi ház állományt és ezek közé sorolható a hazai lakások többsége. Látható, hogy energetikai besorolásuk a G és az I közé esik, leginkább a H-ba. Ezzel szemben a panelházak az E-G kategóriákba esnek. Kb. 30 további panelház elemzése alapján nagy biztonsággal elmondható ez általánosságban is. Ha csak a kategóriákat nézzük, az eltérés a családi és a panelházak között nem tűnik nagynak, de vegyük figyelembe, hogy a kategóriába sorolás a lehűlő felület–fűtött térfogat aránytól függ.