Lapszámok
2011 1-2. szám
- Dr. Garbai László - Dr. Jasper Andor PhD:
Épületgépészet, oktatás, tudomány - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Vízszolgáltatók és vízfogyasztók a fenntartható vízellátásért - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Dr. Talamon Attila - Csík Árpád PhD - Retek Mihály:
Hazai épülettipológia és alkalmazási lehetőségei 2. rész - Bakonyi Kornél:
A HMV készítés forradalma, azaz szén-dioxiddal a környezetvédelemért - Dr. Fülöp László PhD:
Hűtés napenergiával konferencia - Dr. Buday Tamás - Török Imre:
Működő hőszivattyús rendszerek hatása a felszínközeli üledékek hőmérsékletére egy debreceni példa alapján - Dr. habil Kajtár László PhD - Dr. Barna Lajos - Dr. Szánthó Zoltán:
Az épületgépészet oktatása a Műegyetem Gépészmérnöki Karán - Mottl Gábor:
Családi ház korszerű fűtő-hűtő hálózatának tervezése - Várjon Dénes:
Speciális célú nagykonyhai elszívó-légpótló berendezés - Koczka Péter:
A mérési szezon javában tart - Baji-Gál Ferenc:
A Revit egy kicsit több - Dr. Pintér Judit PhD:
A megújuló energiák a Világ figyelmének középpontjában - Kovács István:
Soha többé rossz levegő az osztálytermekben
Hozzászólások
Működő hőszivattyús rendszerek hatása a felszínközeli üledékek hőmérsékletére egy debreceni példa alapján
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Buday Tamás - Török Imre
Működő hőszivattyús rendszerek hatása a felszínközeli üledékek hőmérsékletére egy debreceni példa alapján
Dr. Buday Tamás
egyetemi tanársegédDebreceni Egyetem, Ásvány- és Földtani Tanszék
Török Imre
épületgépész mérnökMegújuló Energia Alkalmazási Központ
A geotermikus energia hasznosításának gyors elterjedése felhívja a figyelmet a gazdasági és fenntarthatósági vizsgálatok fontosságára, különös tekintettel a hőszivattyús rendszerekre. A vizsgált vertikális hőcserélő – hőszivattyú rendszer hőmérsékletadatai segítségével elemeztük a hőkitermelés hatásait a rendszer hosszú távú működésére. Az első két év tapasztalatai alapján a nyári passzív hűtés hőbetáplálásának köszönhetően a hőforrás (felszínközeli üledékek) hőmérséklete a következő fűtési idény kezdetére visszaáll a kiindulási hőmérsékletre, így a rendszer fenntarthatónak tűnik. A monitoring adatok alkalmasak lehetnek a hőcserélő rendszer termikus adatainak meghatározására is, amely így megfeleltethető egy folyamatos szondatesztnek.
A „Geotermikus rendszerek fenntarthatóságának integrált modellezése” című projektmunka keretében többek között kis mélységű zónák energia-kitermelési lehetőségeit vizsgáljuk a fenntarthatóság szempontjából (Kozák 2010a,b). A hőszondás rendszerekre vonatkozó mérési adatok és modellezések alapján a szondák környezetének jelentős, 1 – 2 °C-os hűlése várható már az első években, ami az idő múlásával egyre kisebb mértékbe csökken, miközben a szonda távolhatása nő (Rybach–Eugster 2002). Ez jelentősen csökkentheti a szondán keresztül kivehető energia nagyságát, illetőleg megnöveli az üzemelés költségeit, különösen olyan esetekben, ahol a hőcserélőket sűrűn, négyzethálósan telepítik. Azokban a rendszerekben, ahol a nyári félév során passzív vagy aktív hűtést alkalmaznak a hőszondák segítségével, a talaj és a mélyebben elhelyezkedő üledékek hőmérséklete jobban megközelítheti az eredeti hőmérsékletet, így az energiatermelés fenntarthatósága jobban biztosított. Jelen tanulmányunkban egy olyan hőszondás rendszer hatását elemezzük, ahol a téli félévben történő hőkivétel mellett a nyári félévben hőbetáplálás történik.