Lapszámok

Absztrakt

A Debreceni Egyetem Műszaki Karán a különböző rendeltetésű helyiségek felújítása során fan-coil, split klímaberendezéseket építettek be. Ezeknek a berendezéseknek köszönhetően a nyári időszakban jelentősen javult a belső környezet minősége. Ha azonban a belső környezet minőségét javító berendezés beltéri egysége nem megfelelően van elhelyezve, az számos negatív hatással van a bent tartózkodók komfortérzetére. Mindezek mellett a nem megfelelően kiválasztott beltéri egységek hatással vannak a bekerülési, üzemeltetési költségekre is. A cikkben a berendezések vizsgálatának eredményeit mutatom be.

Kulcsszavak: operatív hőmérséklet, légsebesség mérések

Bevezetés

A Műszaki Kar különböző rendeltetésű helyiségeiben számos esetben vizsgálták a belső léghőmérsékletet nyári időszakban. A léghőmérséklet méréseket viszont a felújítást megelőzően végezték el. Vizsgálták a belső árnyékoló szerkezeteknek, a helyiség geometriájának, a határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőjének és a természetes szellőzésnek a hatását  a belső léghőmérsékletre. [1], [2], [3], [4], [5], [6], [7], [8], [9]

Az évek során az épületegyüttesen folyamatos felújításokat és bővítéseket végeztek, többek között egy új szárnnyal bővült az épületegyüttes. A régi keleti tájolású kopolit homlokzat egy részét felújították. 

Az épületegyüttes részletes bemutatásáról számos publikációban szó esett. Jelen cikkben csak azon helyiségek épületszerkezeti hőkapacitás, üvegezési arány, tájolás, épületgépészeti rendszerek bemutatására kerül sor, amelyekben valamilyen belső környezet minőségét befolyásoló tényezőt mértem.

Lehetőségem volt a nyári időszakban a különböző helyiségekben, azonos időszakban belső környezet minőségét befolyásoló tényezők paramétereinek rögzítésére (operatív hőmérséklet, légsebesség a tartózkodási zónában). Továbbá lehetőségem volt hűtési rendszer üzemeltetése mellett is elvégezni a komplex méréseket.

A mérésekhez kalibrált Testo műszereket használtam. A belső léghőmérséklet mérésekhez TESTO SAVERIS monitoring rendszert alkalmaztam, amelynek elemeit az 1. ábra mutatja.

A rendszer alapvetően két részből áll. Egyrészt az érzékelőkből (1), másrészt pedig a bázisból (2). Ezek között kétirányú kommunikáció folyik. Az érzékelők és a bázis közötti jeladást egy router segítségével javíthatjuk (4), abban az esetben, ha az épületszerkezetek miatt a kommunikáció nehézkes a két elem között. Az adatok a Saveris bázisból letölthetők és lementhetők az asztali számítógépen (3). Az érzékelők rádióhullámai szabad térben 868 MHz-es frekvencia esetén 300 m-es hatósugárral rendelkeznek, míg magasabb frekvencia (2,4 GHz) mellett ez az érték körülbelül 100 m. Természetesen a kapcsolatot a falak, tereptárgyak leárnyékolhatják, sőt a hasonló frekvenciájú hullámok is zavarhatják. Ezt ki tudjuk küszöbölni a hálózat kibővítésével, egy router segítségével (5), ami egy átjátszó állomásként működik.

A bázissal való kommunikálásnak alapvetően több módja is van, ezek az érzékelő fajtájától függnek. Az érzékelők általában rádiófrekvenciával kommunikálnak a bázissal, így vezetékes kapcsolatra nincs szükség. Létezik az érzékelőnek közvetlenül az Ethernet hálózatra csatlakoztatható verziója is (6), egy már létező LAN hálózaton keresztül. A SAVERIS T2/ T2D NTC érzékelőjének mérési tartománya –35 és +50 °C közötti, míg a mérési pontossága ± 0,2 °C [10]. A légsebesség mérésekhez Testo 480 műszert alkalmaztam (2. ábra).

Valamennyi klíma- és légtechnikai paraméter mérésére egy műszerben került sor (légsebesség, hőmérséklet, páratartalom, nyomás, megvilágítás, sugárzó hő, turbulencia fok és CO₂, PMV/PPD és WBGT index). Komfortérzet érzékelő a turbulencia fok mérésekre, az EN 13779 szabványnak megfelelő mérések. [10]

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/9-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).