Lapszámok
2019 6. szám
- Dr. Csáky Imre:
Éjszakai szellőzés, az LVR hatása a belső léghőmérsékletre - Dr. Kassai Miklós Ph.D.:
Ellenáramú polimer membrán entalpiás és polisztirol anyagú hővisszanyerős lakásszellőztető berendezés energiahatékonyságának vizsgálata különböző éghajlatú európai régiókban - Zehnder Group Deutschland GmbH Magyarországi Kereskedelmi Képviselet:
Komfort szellőzés felsőfokon, öt év garanciaidővel - Silva, Manuel Gameiro da - Cappellen, Leo van - Sanjuanello, Eduardo:
A belső környezeti minőség vizsgálata és leírása (angol nyelvű!) - Prohászka Rajmund - Dr. Both Balázs:
EasyGreen Solutions® zöldenergia megosztó rendszer - Enrique, Grosser Lagos - Horváth Kinga:
Épületenergetikai rendszerek optimális szabályozásának és vezérlésének gazdasági hatásai - Ing. Zekic, Josip:
Fatüzelésű berendezések telepítése lakóépületekbe – Megteremthetők a környezetbarát tüzelés feltételei - Lánczi János:
Az elburkolható klímák előnyei lakás, szálloda és iroda célú épületekben - Kátai-Pál Tamás - Zelenka Péter:
Hármat egy csapásra - TOSHIBA AIR-COND:
Új, intelligens vezérlési megoldások a Toshiba kisipari rendszereihez - Colt Hungária Kft.:
Adiabatikus hűtés – Coolstream STAR termékcsalád - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Pitot-cső, Prandtl-cső
Hozzászólások
Épületenergetikai rendszerek optimális szabályozásának és vezérlésének gazdasági hatásai
Még nem érkezett hozzászólás!
Enrique, Grosser Lagos - Horváth Kinga
Épületenergetikai rendszerek optimális szabályozásának és vezérlésének gazdasági hatásai
Enrique, Grosser Lagos
Dipl. Ingenieur-ÖkonomTU-Dresden, Energosys Zrt.
Horváth Kinga
MSc. Okl. építészmérnökBME, Energosys Zrt.
Épületeink a globális energiafogyasztás 41%-áért1 és a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 21%-áért2 felelősek. Az Európai Unió üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó törekvéseinek jó eszköze az épületek kibocsátásának csökkentése. Ennek a törekvésnek az elősegítéséhez azonban gazdaságilag megalapozott folyamatokra van szükség, tehát az energia-megtakarítási törekvéseknek gazdaságilag is kompetitívnek kell lennie. Az épületek használata során felmerülő költségek 40%-a az energia3, amelyet az épületek rendeltetésszerű működésükhöz, a szükséges belső téri hőmérséklet, légmennyiség, fény stb. biztosításához használnak fel.
1 International Energy Association, 2002
2 Global Mapping of GreenhouseGasAbatement
Opportunities upto 2030, Building Sector deepdive,
June 2007, Vattenfall AB, basedoninformationfrom
IEA, 2002
3 Dena Congress, Berlin, 2008
A legtöbb nem lakó funkciójú épület értéke a nettó üzemi eredménytől függ. Az üzemeltetési költségek csökkentése növeli az üzemi eredményt, tehát minden megtakarított kW energia növeli az ingatlan piaci értékét.
A gyakorlatban az energia-megtakarítást célzó projektek szereplőinek egy közös energia-megtakarítási célt és az ezt szolgáló stratégiát kell kidolgozniuk, és egy közös csapatot kell felállítaniuk a projekt tervezéséhez és végrehajtásához. Ezen a stratégián túl azonban az egyes projekteknek kell, hogy legyen egy üzleti terve, ami biztosítja, hogy a projekt gazdaságilag eredményes lesz. Ennek az üzleti tervnek azonban nemcsak az energia-megtakarításból származó eredményt kell tartalmaznia, hanem a többi olyan hatást is, amely az ingatlan piaci értékét növeli.
Az energia-megtakarításon felül az energiahatékonysági célkitűzések figyelembe vételével kialakított épületautomatika rendszerek telepítése további jelentős eredménynövelő és portfólióérték-növelő hatással rendelkezik. Az MSZ EN 15232 szerint 5-30% energia-megtakarítás érhető el 0-5 év megtérülési idő mellett épületautomatika rendszerek beépítésével. Ezen túl azonban több olyan hatás is van, amely fejlett épületautomatika rendszer telepítése mellett képes elérni az említett piaci érték növelő gazdasági hatásokat.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/6-os számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).