Lapszámok

Napjaink rohanó tempójú világában a mindennapok tennivalói mellett ritkán adódik alkalom, ritkán tudunk időt szánni arra, hogy dolgainkról elgondolkozzunk, elemezzük, értékeljük, netán új gondolatainkat megfogalmazzuk. A ritka alkalmak egyike talán az ünnepnapok, amelyek a szokásos napi feladatainktól eltérnek, vagy eltérítenek, és ilyenkor ébredünk rá, hogy a megszokott cselekedeteinket csinálhatnánk másként is, és amit eddig csináltunk, vagy amit a megszokás miatt természetesnek tartunk, kezelhetnénk másként is. 

A 2017. évi Magyar Épületgépészek Napja rendezésének kezdetei az előző évi rendezvényt követően már a karácsonyi ünnepekre nyúlnak vissza, így számomra az előzőekben említett elgondolkodás, elemzés, értékelés, álmodozás akkor kezdődött, és azóta a rendezés mindennapi feladatai mellett tovább élt. Bár az épületgépészek napja rendezvény már több mint két évtizedes múltra tekint vissza, és a rendezvénynek már-már kialakult forgatókönyve van, mégis több kérdés felvetődött bennem, amelyre a megnyugtató válaszhoz mind a mai napig csak a további kérdések csatlakoztak. A kérdések a rendezvény alapjaitól kezdve: kinek, milyen célból és hogyan rendezzük?

Az épületgépészek napja szereplői

Ha túl felszínesen, vagy nagyon általánosan nézzük a kérdéseket, akkor a válasz egyszerű: magyar épületgépészeknek szakmai találkozó a saját maguk megünneplésére. De mindjárt a válasz első részénél el kellett gondolkodni: kik azok, akikről ez a nap szól, kik az épületgépészek, akiket ünnepelünk, vagy ünnepelni akarunk. Az épületgépész mérnök bizonyára épületgépész, hiszen dokumentuma van róla, de a szerelőipar mérnökei, akik a megtervezett épületgépész rendszereket kivitelezik, vagy az ilyen munkát irányítják, épületgépészek-e? De épületgépészek-e az ilyen rendszerek elemeit gyártó cégek mérnökei, vezetői?

Nem vagyok biztos benne, hogy a szakma ezeknek a megítélésében egységes, és a kialakított véleményt egységesen kezeli a gyakorlatban. Erre talán a legjobb példa, hogy a szaknapokon a gyártók, kereskedők, kivitelezők vannak többségben, ők finanszírozzák a rendezvényeket, beleértve annak nem szakmai részeit is, és ezek a mérnökök legtöbbször nem épületgépész végzettségűek.

Az esti vacsoránál egy asztalnál ülnek épületgépészeti végzettséget igazolni tudó szakemberek és az ilyennel nem rendelkezők (akik általában többségben vannak). Ha az épületgépészek identifikálják magukat, akkor a dokumentummal nem rendelkezők nem épületgépészek, ha fizetni kell, akkor épületgépészek?

A kérdés megválaszolását még tovább bonyolítja az a tendencia, hogy az épületgépészeti cégek korábbi szakmai vezetői helyett ma már több cégnél nem épületgépész végzettségű a vezető. Amíg az épületgépész cégek élén szakmai vezetők álltak, addig az épületgépész rendezvények támogatásának kérdése kézenfekvő, szakmai azonosulás és szakmai kapcsolat révén könnyebben elérhető volt, de a megváltozott helyzetben dönteni kell a szakmának és nekik is, hogy ők épületgépészek-e vagy sem.

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/11-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).