Lapszámok

A Mátrai Gyógyintézet mátraházi egységének építési munkálatai 1927 nyarán kezdődtekmeg. Az építkezés befejezését követően, 1932. június 15-én nyílhatott meg Közép-Kelet Európa legmodernebb és Magyarország legnagyobb közegészségügyi intézménye, a Mátrai Magyar (Királyi) Gyógyintézet, amely a korabeli férőhely-kapacitásokhoz mérten kiugróan magas, 300 ágyas befogadó képességgel várta a TBC-ben és egyéb légzőszervi megbetegedésben szenvedőket.

A háború pusztítása azonban az intézetet is elérte. A harcok során egy évig német hadikórházként működött, s ez idő alatt a berendezéseinek zöme megsemmisült.

Az 1940-es évek gazdasági nehézségeinek és csapásainak ellenére az akkori igazgató újult erővel arra törekedett, hogy ha nem is teljes egészében, de rendbe hozza és újraindítsa az intézményt.

1980-tól Mátrai Állami Gyógyintézet (2005. december 14-től Mátrai Gyógyintézet) néven szolgálta és szolgálja napjainkban is a betegek gyógyulását.

A korábbi rendszer

A mátraházi épületegyüttes fűtését a ’60-as évek óta a kőolajfinomítás lepárlási folyamatából származó fűtőolajjal, azaz pakurával látták el. Egy természetvédelmi terület közepén, ahol légzőszervi betegek ápolása és egyéb rehabilitációs tevékenység folyik az év 365 napján, a gyógyulásnak kedvező környezeti klíma miatt elfogadhatatlan állapot volt egy ilyen rendszer működtetése. Rendkívül környezetszennyező és károsanyag-kibocsátó hatása, nagyon gazdaságtalan üzemeltetése és a folyamatos emberi munkaerő-igénye mellett az utóbbi években megkérdőjeleződött a létjogosultsága.

Természetesen egy rendszer mindkét oldalát vizsgálni kell, hogy teljes képet lehessen alkotni a működéséről és költségeiről. Így történt ez a jelen esetben is. A hőleadó oldalt a 30-as és 50-es évek műszaki lehetőségeinek megfelelően alakították ki. Egy évvel ezelőtt számos helyiségben forró, gőzös radiátortestek ontották magukból szabályozatlanul az akár 80 – 95 °C-os hőmérsékletet is. A fűtési időszakban a szabályozás terén sem központi, de még helyiség-, vagy zónánkénti szabályozásról sem beszélhettünk. A kórtermek ablakainak nyitásával oldották meg, hogy az épületben elfogadható hőmérséklet alakuljon ki. Természetesen ezzel nem kevés energiát engedtek ki a környezetbe és a szabadba.

A rendszer lecserélésének a gondolata 5 évvel ezelőtt született meg a kórház vezetőinek a fejében. A kiváltásra különféle tanulmányok és vizsgálatok készültek. A többféle hőszivattyús lehetőség között (víz-víz, levegő-víz, levegő-levegő) eleinte felmerült a geotermikus talajhő-hasznosítás is, amelynek érdekében több feltárás és próbafúrás is készült a környéken. Végül a sok egyeztetés és vizsgálat alapján a levegőlevegő hőszivattyús rendszer paraméterei voltak azok, amelyek legjobban illeszkedtek a helyi adottságokhoz. A beruházás az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus 0084/NA/2008-3/ÖP-1 pályázat fűtéskorszerűsítés elnevezésű egyszerű közbeszerzési eljárásban valósulhatott meg.

A beruházás két fő területet érintett, így a főépület új külső nyílászárókat és homlokzati szigetelést kapott és a teljes fűtési rendszert is kicserélték.