A sugárzási hőmérséklet aszimmetria és a meleg padló együttes hatása a hőérzetre
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Barna Edit PhD - Dr. Bánhidi László prof. emeritus
A sugárzási hőmérséklet aszimmetria és a meleg padló együttes hatása a hőérzetre
Napjainkban az épületgépészeti rendszerek feladata, hogy energiahatékonyan működő rendszerként biztosítsák a kívánt komfortot. Ez a gyakran szembenálló két követelmény olyan rendszerek kialakításához vezetett, mint a felületfűtési és -hűtési rendszerek, amelyek sugárzás útján cserélnek hőt a környezettel. A cikk e tényezőket figyelembe véve két helyi diszkomfort tényező együttes hatásának vizsgálatát mutatja be, mégpedig a sugárzási hőmérséklet aszimmetria és a meleg padlók okozta diszkomfortérzetet. Az európai szabványokban külön-külön jelennek meg a fent említett tényezők, így nem áll rendelkezésre információ arról, hogy miként befolyásolja a benntartózkodók hőérzetét, ha egyszerre több tényező jelenik meg. A cikk azokat a kutatási módszereket és azok eredményeit mutatja be, amelyeket együttesen jelenlévő hideg falfelület és fűtött padló vizsgálatára alkalmaztunk.
A napjainkban alkalmazott épületszerkezetek és épületgépészeti rendszerek feladata a komfort, valamint a hatékony munkavégzéshez szükséges környezet biztosítása. A tervezett rendszereknek ezeket a feltételeket kell teljesíteniük úgy, hogy kevesebb energiát használnak, és kevesebb szennyezőt juttatnak a környezetbe.
Az energia kérdése ezen a területen kulcsfontosságú, mivel Európában a primerenergia-felhasználás kb. 40%-át teszi ki az épületek üzemeltetésére fordított energia. Emiatt az Európai Unió különösen nagy hangsúlyt fektet az épületek energiafelhasználásának csökkentésére olyan követelmények alkalmazásával, amelyeket a tagállamoknak teljesíteniük kell.
Fontos, hogy az energiafelhasználás csökkentése ne járjon a megkívánt komfort csökkenésével. Ezért az lenne ideális, ha a tervező már az épület tervezésekor meg tudná becsülni a különböző épületgépészeti megoldások hatását a benntartózkodókra. Ennek a nehéz feladatnak a megoldásához a komfortos környezet további vizsgálatára és modellezésére van szükség.
A jelenlegi ismeretek szerint az ember hőérzetre vonatkozó komfortját, valamint teljesítőképességét a következő tényezők befolyásolják a belső térben: a levegőhőmérséklet és a közepes sugárzási hőmérséklet térbeli eloszlása, a relatív levegősebesség, a relatív nedvességtartalom, az aktivitási szint és a ruházat hőszigetelő képessége.
A fenti tényezőket vették figyelembe annak a hőérzeti modellnek a kidolgozásakor, amely alkalmas a várható hőérzet, valamint a hőkörnyezettel várhatóan elégedetlenek arányának becslésére. Számos hőérzeti kutatás eredményét összegezve a modell alapjait P. O. Fanger és kutatótársai már az 1970-es években lefektették. Később a hőérzeti modell több európai és amerikai leíró jellegű szabványban is megjelent, így lehetővé téve az egész testre vonatkozó hőérzeti komfort számítására vonatkozó összefüggések széleskörű megismerését és alkalmazását [1].