Lapszámok
2010 7-8. szám
- Dr. Barna Lajos - Dr. Goda Róbert PhD:
Többlakásos épület és épületcsoport körül a szél okozta nyomáseloszlás hatása a gázkészülékek üzemére - Dr. Magyar Zoltán PhD:
Az Európai Parlament és Tanács új irányelve (2010/31/EU) az épületek energiahatékonyságáról - Ifj. Szemerédi György:
Az AISIN-Toyota gázmotoros hőszivattyú, tervezői szemmel tekintve - ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt.:
Bemutatkozik az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. Műanyagvizsgáló Laboratóriuma - Aranyosi Miklós:
Korszerű gázberendezések és együttműködésük megújuló energiahasznosító rendszerekkel - Kecskeméthy Géza:
FuranFlex béléscső a kémények felújítására - Fördős Norbert:
Vaillant termékújdonságok 2010-ben - Streblow, Rita - Müller, Dirk:
Qualitative evaluation of buildings’ energy consumption with different comfort models - Dr. Szilágyi Zsombor:
Lakásfelújítás energiatakarékossági céllal - Riello S.p.A. Magyarországi Fióktelepe:
RIELLO Condexa Pro – Ipari létesítmények, társasházak fűtése és használati melegvíz-ellátása kondenzációs hőközpont segítségével - Komlós Ferenc:
Gondolataim a hőszivattyúzásról - Szép István:
Geohőszivattyús, szimultán hűtés-fűtést biztosító rendszer bemutatója - Suta Mária:
Lakásszellőztetés és konyhai páraelszívás egy készülékkel - Horváth Gábor:
Egy hőfogyasztásmérési felülvizsgálat tanulságai - Dési Albert:
Az izzólámpák alkonya
Hozzászólások
Az Európai Parlament és Tanács új irányelve (2010/31/EU) az épületek energiahatékonyságáról
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Magyar Zoltán PhD
Az Európai Parlament és Tanács új irányelve (2010/31/EU) az épületek energiahatékonyságáról
Dr. Magyar Zoltán PhD
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék
A 2002/91/EK irányelv kulcsfontosságú szerepet töltött be az épületek energiahatékonyságának szabályozásában. Az irányelv jelentőségét alátámasztja, hogy az Európai Unióban az épületek használják fel az energia kb. 40%-át és a szén-dioxid emisszió 36%-a is az épületekhez kapcsolódik. Az EU-ban 2020-ig az energia-hatékony megtakarítási lehetőség mintegy 30%, és ez a megtakarítás 8% új munkahelyet hoz létre, valamint az Unió GDP-jének a 9%-át teszi ki. Közismert az Európai Unió célkitűzése, miszerint 2020-ra az Európai Unió átlagosan 20%-kal kívánja csökkenteni az épületek energiafelhasználását, 20%-ra növelni a megújuló energiák felhasználását és 20%-kal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A következőkben bemutatjuk az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvet, elsősorban azonban a 2002/91/EK irányelvhez képest végrehajtott változásokra és a különbségekre hívjuk fel a figyelmet.
Épületenergetikai Irányelv (2002/91/EK – EPBD)
A 2002-es Épületenergetikai Irányelv előírta a tagállamoknak
- az épületek integrált energiahatékonysági számítási módszerének a kidolgozását és bevezetését;
- az új és a lényeges felújításon áteső épületekre vonatkozó minimumkövetelmények kidolgozását és bevezetését;
- az épületek energetikai tanúsítását;
- a kazánok és klímarendszerek rendszeres felülvizsgálatának kidolgozását és bevezetését.
Az épületenergetikai irányelvnek megfelelően hazánkban a következő rendeletek jelentek meg:
- a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról;
- a 176/2008. (VI. 30) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról;
- a 264/2008. (XI. 6) Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról.
Az épületenergetikai irányelv alapelvét az új irányelv megtartotta, de nagyobb hangsúlyt fektetett a költséghatékony megoldásokra, az ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszerre.