Az Új Nemzeti Galéria épületgépészeti tervezése a 21. század kihívásainak megfelelően
Még nem érkezett hozzászólás!
Virág Zoltán
Az Új Nemzeti Galéria épületgépészeti tervezése a 21. század kihívásainak megfelelően
A szerző a IV. Épületgépész Tervezői Konferencián szerzőtársaival együtt nagysikerű elődadás keretében mutatta be az Új Nemzeti Galéria tervezési folyamatát. A következőkben az elhangzott előadás rövidített ismertetőjét olvashatják.
A konferenciáról készített rövid beszámolót és Gyurkovics Zoltán tagozati elnök úr visszatekintését e cikk után olvashatják.
A nemzetközi többlépcsős tervpályázat kiírásának első körében 9 meghívott pályázó szerepelt, akik közül a kiírás második körében 2 külföldi és 2 magyar pályázó közül a Pritzker-díjas japán SANAA építész iroda pályázatát hirdették ki győztesnek. SANAA szakági partnere a német ZWP tervező iroda volt, akivel volt már korábbi együttműködésük.
A kiírásban szerepelt, hogy a külföldi pályázónak magyar partnert kell megneveznie a tervek megvalósításában való közreműködésre, így a SANAA építész iroda magyar tervezőpartnere a Bánáti és Hartvig Építész Iroda, a ZWP pedig a KondiCAD Mérnökirodát kereste meg lehetséges magyar partnerként.
A KondiCad Mérnökiroda Kovács István vezetésével a vállalás megvalósításához az Épület Információs Modellezésben jártas, tervezési gyakorlatban, filozófiában és technikában azonosan gondolkodó társakat választott. Így csatlakozott a DUOPLAN Tervező Iroda Virág Zoltán vezetésével, a Temesvári Tervező Mérnökiroda Temesvári László vezetésével, az N-Matic tervező iroda és az AS-PLAN tervező iroda. Az összefogó koordinációt a KondiCAD végezte, végzi.
Az előadás során a galéria tervezett épületgépész rendszereit Németh Balázs (KondiCad Kft.), Miholics Ádám (KondiCad Kft.), Nagy Roland (KondiCad Kft.), Orcsi Attila (Duoplan Kft.) mutatta be.
Az Új Nemzeti Galéria épülete a Városligetben, a régi Petőfi Csarnok helyén valósul meg. Az épület közel 50 000 m2-es alapterületéből több mint 13 000 m2-en művészeti kiállítás várja majd a látogatókat. A hagyományos múzeumi funkciók, mint a kiállítótér, műkincsraktár, restaurátor műhelyek mellett oktatási központ, konyha, étterem, irodaterek és egy 1000 fő befogadására alkalmas előadóterem is helyet kap. A dolgozókkal és látogatókkal együtt akár 7000 ember befogadására is alkalmas lesz a komplexum.
Az épületgépészeti rendszerrel szemben támasztott követelmények a funkciókból adódóan már önmagukban is összetettek. A rendszernek biztosítania kell a látogatók és az itt dolgozók komfortigényeit, fenn kell tartania a műtárgyak állapotának védelméhez szükséges közel állandó hőmérsékleti és páraviszonyokat, valamint segítenie kell a tűzvédelmi rendszer megfelelő működését. Mindezt egy olyan bonyolult geometriájú épületben, ahol szinte nincs két párhuzamos sík, és ahol alap elvárás, hogy a gépészeti rendszerek a látogatók előtt teljes mértékben rejtve maradjanak.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/10-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).