Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2019

2019 10. szám

Hozzászólások

Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Író és rajzeszközök I. rész

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Dr. Chappon Miklós

Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Író és rajzeszközök I. rész

Dr. Chappon Miklós

c. egyetemi docens; igazgató
Épületgépészeti Múzeum

Az író-és rajzeszközökkel foglalkozó sorozatunkban először a tussal és a rajzolás „szerszámaival” foglalkozunk.

Mindenki ismeri a nagy Richter körzőkészletet (1. ábra) vagy konkurenseit, amelyekben számtalan körző és annak kiegészítői jelentek meg rendkívül szép és elegáns dobozokban.

Véleményem szerint a mai fiatalok (20-as, 30-as éveikben járók) már nemigen ismerik az úgynevezett „tuskihúzót”. 

Nagy szerencsémre már nekem sem kellett dolgoznom ezekkel a kínzó eszközökkel. Azért használom ezt a fogalmat, mert kíváncsiságból ugyan, de megkíséreltem ezzel a nagyon szép szerkezettel egyenletes vonalat húzni. Ezután már nem irigyeltem a korábban végzetteket.

Az elegánsabb kihúzókon (2. ábra) már számok jelezték a „tollszemen” lévő anyacsavaron a vonalvastagságot.

A készletben megtalálható volt az úgynevezett „Nullkörző” is, amellyel egészen kis sugarú köröket is lehetett tussal rajzolni.

Jó jó, de mi az a tus? – Kérdezhetik az újszülöttek.  „Fekete festék, amivel papírra rajzoltak” írja a wikiszotar.hu. Mondják fekete tintának is. Az alapvetően folyékony tus mellett létezett ún. „dörzstus” is. A szilárd hasábból „dörzsölt” por vizes oldatát használták rajzoláshoz (3. ábra).

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/10-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!