Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Író és rajzeszközök I. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Chappon Miklós
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Író és rajzeszközök I. rész
Az író-és rajzeszközökkel foglalkozó sorozatunkban először a tussal és a rajzolás „szerszámaival” foglalkozunk.
Mindenki ismeri a nagy Richter körzőkészletet (1. ábra) vagy konkurenseit, amelyekben számtalan körző és annak kiegészítői jelentek meg rendkívül szép és elegáns dobozokban.
Véleményem szerint a mai fiatalok (20-as, 30-as éveikben járók) már nemigen ismerik az úgynevezett „tuskihúzót”.
Nagy szerencsémre már nekem sem kellett dolgoznom ezekkel a kínzó eszközökkel. Azért használom ezt a fogalmat, mert kíváncsiságból ugyan, de megkíséreltem ezzel a nagyon szép szerkezettel egyenletes vonalat húzni. Ezután már nem irigyeltem a korábban végzetteket.
Az elegánsabb kihúzókon (2. ábra) már számok jelezték a „tollszemen” lévő anyacsavaron a vonalvastagságot.
A készletben megtalálható volt az úgynevezett „Nullkörző” is, amellyel egészen kis sugarú köröket is lehetett tussal rajzolni.
Jó jó, de mi az a tus? – Kérdezhetik az újszülöttek. „Fekete festék, amivel papírra rajzoltak” írja a wikiszotar.hu. Mondják fekete tintának is. Az alapvetően folyékony tus mellett létezett ún. „dörzstus” is. A szilárd hasábból „dörzsölt” por vizes oldatát használták rajzoláshoz (3. ábra).
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/10-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).