A szellőzéstechnikában visszanyerhető hő vizsgálata különböző éghajlatokon
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Kassai Miklós Ph.D.
A szellőzéstechnikában visszanyerhető hő vizsgálata különböző éghajlatokon
1. Bevezetés
A korszerű mérnöki gyakorlat egyik alapelve az energiahatékony tervezés és üzemeltetés. A szellőztető berendezésekben jelentős energia-visszanyerésre van lehetőség megfelelő készülékválasztás, és üzemeltetés esetén. A hővisszanyerő berendezések kiválasztása során kulcsfontosságú a gazdasági megtérülés időtartama, ugyanis hővisszanyerő berendezések a szellőzéstechnikai rendszerbe történő beépítésére csak megfelelő energiamegtakarítás mellett válik indokolttá [1-2]. Fontos ezért minél pontosabb méretezési adatok használata a tervezés folyamán, hogy az adott éghajlati viszonyok mellett a legjobb becslést tudja szolgáltatni a tervező a várható energia-megtakarításra vonatkozólag [3].
A tervezési munka fázisában a méretezett hővisszanyerő berendezések energia-megtakarítására nehéz pontos becslést tenni, hiszen sok paraméter befolyásolja a teljesítményüket. Különböző típusú hővisszanyerő egységek, eltérő hatásfokkal üzemelnek a különböző klimatikus feltételek mellett, pontos karakterisztikájuk üzemeltetési paraméterektől való függése is ritkán ismert gyártói adat. A gyakorlatban az épületgépészeti tervezési során a hővisszanyerő készülékek kiválasztása legtöbbször a gyártói katalógusban, illetve szabványokban megadott adatok alapján történik, a legtöbb esetben azonban a tervező szűk adatszolgáltatással áll szemben, mely megnehezíti a pontos energetikai számításokat.
A kutatómunkában kidolgozott eljárással a mérnöki gyakorlatban jelenleg alkalmazott módszerek és rendelkezésre álló adatszolgáltatáshoz képest jóval részletesebben, és a valóságot jobban megközelítő módszerrel vizsgálhatók a hővisszanyerésben rejlő energetikai lehetőségek különböző éghajlati és üzemeltetési viszonyok mellett.
A szellőzéstechnikában egységnyi nedves légtömeg fajlagos energiatartalmát a teljes fajlagos entalpia hT [J/kg] segítségével jellemezzük. A fajlagos entalpia – továbbiakban entalpia – segítségével számítható egységnyi tömegű nedves levegő energiatartalma fizikai paramétereinek függvényében.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/10-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).