Túlnyomásos szellőztetés – PIV (Positive Input Ventilation) – Egyszerű megoldás a kiváló beltéri levegő eléréséhez
Még nem érkezett hozzászólás!
Katonáné Hargitai Angéla
Túlnyomásos szellőztetés – PIV (Positive Input Ventilation) – Egyszerű megoldás a kiváló beltéri levegő eléréséhez
Mi az a PIV – túlnyomásos szellőztetés?
Alacsony energiafelhasználású túlnyomásos szellőztetésnek hívjuk azokat a rendszereket, amelyek esetében szűrt, típustól függően egyes esetekben akár előfűtött friss levegőt egy ventilátor segítségével juttatunk be az épületekbe.
Az 1970-es években alakult ki a kondenzáció kezelésére a folyamatos (és csendes) szellőzés biztosításával a lakásban, hideg huzatérzet nélkül és a nyílt lángú égéstechnikai berendezések működésének befolyásolása nélkül. A frisslevegős szellőztető rendszereket értékesítő vállalatok szerint a PIV hatékony eszköze a meglévő lakások kondenzációs és penészesedési problémáinak leküzdésére. Az új építésű házakat egy másik szektorba soroljuk, ahol jobbára központi hővisszanyerős szellőzők kerülnek beépítésre, de sok esetben a költségcsökkentés és a hatékonyság érdekében a PIV rendszer kerül beépítésre.
A PIV rendszerek szellőzési rátája a központi hővisszanyerős rendszerekhez hasonlóan nagyon alacsony mértékű (félszeres levegőcsere óránként (0,5 ach)) és folyamatos üzemű. A készülékben elhelyezett érzékelők a környezeti hőmérséklet függvényében változtatják a ventilátor sebességét.
Hogyan épül fel a rendszer?
Ennek a szellőztetésnek az a koncepciója, hogy a külső levegő általában szárazabb, mint a belső levegő. A BS5925, 1991, 4.5. Fejezet (Belső páratartalom ellenőrzése) szerint: „A szellőztetés hozzájárul a belső levegő nedvességtartalmának csökkentéséhez a külső levegővel való hígítással, amely általában alacsonyabb nedvességtartalommal rendelkezik”.
A levegőben tartott nedvesség mennyisége a levegő hőmérsékletétől, a melegebb levegőtől, annál több nedvességtől függ és fordítva. A tetőtérben elhelyezett PIV készülék a jól átszellőző tetőtér levegőjét beszívva és kezelve azt központi helyen juttatja be az épületbe, elárasztásos elemen keresztül. A lassú légbefúvás megforgatja a levegőt és a légréseken keresztül kitolja az elhasznált levegőt, helyette szűrt, száraz levegőt juttat be (1. ábra).
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/5-ös számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).