Középületek üzemeltetésének elemzése okos mérőkkel gyűjtött adatsorok alapján
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Horváth Miklós PhD - Tóth Ákos - Dr. Csoknyai Tamás PhD
Középületek üzemeltetésének elemzése okos mérőkkel gyűjtött adatsorok alapján
Absztrakt
Közintézmények esetén az épületek nem megfelelő üzemvitele igen jelentős energiapazarláshoz vezethet. A problémára hatékony megoldást jelenthetnek az okos mérőrendszerek, amennyiben azokhoz megfelelő épületmenedzsment társul. Cikkünkben példákon keresztül szeretnénk bemutatni olyan tipikus üzemeltetési hibákat, amelyeket okos mérők nélkül nehezen vagy egyáltalán nem vennének észre, pedig igen kis költséggel vagy költségmentesen ki lehetne küszöbölni azokat. Érintjük továbbá a fogyasztó oldali befolyásolás (Demand Side Management) témakörét is, amelynek célja a tudatos energiahasználat meghonosítása épületeinkben.
Kulcsszavak: okos mérés, épületüzemeltetés, demand side management, fogyasztó oldali befolyásolás
Közintézmények esetén energetikai szempontból különös jelentőséggel bír a helyes üzemvitel. Ennek több oka van, amelyek közül kettőt emelnénk ki. Egyrészt középületeink energetikai szempontból „gazdátlanok”, senki sem érzi magáénak azokat, senki sem gondolja, hogy neki kellene bármit tenni a hatékonyabb használat érdekében. Másrészt ezek az épületek általában szakaszos használatúak: egy hivatalt csak hétköznap napközben használnak, éjjel és hétvégén elegendő lenne a takarékos üzemvitel, ami sajnos sokszor nem, vagy csak szuboptimálisan valósul meg.
Ennek egyik oka az említett érdektelenség, a másik pedig az, hogy nem is tudnak a problémáról. Ez utóbbi orvoslásának hatékony eszköze lehet az okos mérőrendszerek alkalmazása (1. ábra).
Az okos mérés alatt jelen cikkben olyan mérőrendszert értünk, amely alkalmas gyakorlatilag bármilyen gyakoriságú, akár percenkénti adatrögzítésre, legyen szó villamos-, földgáz-, hő- vagy vízfogyasztásról, valamint képes az idősoros adatok szoftveres megjelenítésére a végfelhasználók által is könnyen értelmezhető diagramok formájában. Természetesen percenkénti adatrögzítésre ritkán van szükség, a gyakorlatban inkább negyedórás vagy órás adatrögzítés célszerű. Az ilyen gyakoriságú adatgyűjtés legnagyobb előnye, hogy lehetővé válik napi fogyasztási profilok meghatározása, többek között az üzemszüneti takarékos üzem monitorozása.
Megjegyezzük, hogy az okos mérés ennél többet is jelenthet: lehetővé tehet kétirányú kommunikációt a fogyasztásmérő és az energiaszolgáltató között, így akár azt is, hogy a szolgáltató hatást gyakoroljon a fogyasztás napi alakítására, például alacsonyabb tarifák megállapításával völgyidőszakokban. Ez azonban hazánkban egyelőre nem alkalmazott gyakorlat.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/5-ös számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).