Lapszámok
2019 4. szám
- L. Szabó Gábor - Sinka Mátyás - Bodó Béla:
Előkezelt és kezeletlen friss levegős szellőzés esetén a fan-coil hűtési rendszer viselkedése - Dr. Barótfi István professzor emeritus:
Az épületgépészet-jövőkép jelentősége és főbb kérdései - Dr. Kassai Miklós Ph.D.:
Családi ház energetikai vizsgálata dinamikus szimulációval - Dr. Csomor Rita:
Hőfokhíd és a fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat 6. rész. Hiteles-e a „Hiteles Energetikai Tanúsítvány”, avagy: hányféle „hiteles” Z, H és Ep értéket ismer a TNM rendelet? - Katona Zoltán:
Szellőztetni pedig kell! II. rész - Fandák László:
Stratos Maxo, a Wilo okos szivattyúja - TOSHIBA AIR-COND:
A Toshiba bemutatja az új SEIYA légkondicionáló rendszert - Grundfos South East Europe Kft.:
Grundfos szivattyúk az nZEB épületekben - Dr. Szunyog István:
A gázipar aktuális kérdései a 27. DUNAGÁZ Konferencia tükrében - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Haraszti Ákos - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből
Hozzászólások
Szellőztetni pedig kell! II. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Katona Zoltán
Szellőztetni pedig kell! II. rész
Katona Zoltán
gépészmérnök, mérnök-értékesítőColumbus Klímaértékesítő Kft.
A témával kapcsolatos, a lap 2018. novemberi számában megjelent cikket folytatjuk a következőkben.
Egy épület felújítás során általában a homlokzati hőszigetelő rendszerek kiépítése, a nyílászárók és fűtőberendezés korszerűsítése valósul meg, és kevés szó esik a szellőzésről. Új épület tervezésénél is gyakran előfordul, hogy nincs a szellőzésről terv. Pedig tudni kell, hogy a hőszigetelő dryvit rendszerek kiépítésével és a jól záródó, korszerű nyílászárók beépítésével az épület és a külső tér közötti filtrációs levegőforgalom gyakorlatilag lecsökken nullára. A korábban rosszul záródó nyílászárókkal még zárt ablakoknál is megvalósult valamilyen levegőforgalom, igaz levegőszűrés nélkül. Sok esetben ablaknyitással sincs megoldva a szellőzés: nem nyitható az ablak, ha nyitható, elfelejtik kinyitni, vagy éppen télen ki sem nyitja senki.
Ilyen esetben, ha teljesen nullára csökken a szellőzés egy épületben, előjönnek az ezzel járó gondok:
• rossz levegőminőség, kellemetlen közérzet,
• felhalmozódik a bútorokból kipárolgó formaldehid
koncentráció,
• felhalmozódnak a levegőben lévő vírusok, por,
pollen, szerves anyagok bomlástermékei stb.,
• a kilélegzett levegő miatt megnő a levegő CO2
koncentrációja, ami jelentős fáradtságérzetet,
fejfájást is okozhat.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/4-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).