Lapszámok
2019 4. szám
- L. Szabó Gábor - Sinka Mátyás - Bodó Béla:
Előkezelt és kezeletlen friss levegős szellőzés esetén a fan-coil hűtési rendszer viselkedése - Dr. Barótfi István professzor emeritus:
Az épületgépészet-jövőkép jelentősége és főbb kérdései - Dr. Kassai Miklós Ph.D.:
Családi ház energetikai vizsgálata dinamikus szimulációval - Dr. Csomor Rita:
Hőfokhíd és a fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat 6. rész. Hiteles-e a „Hiteles Energetikai Tanúsítvány”, avagy: hányféle „hiteles” Z, H és Ep értéket ismer a TNM rendelet? - Katona Zoltán:
Szellőztetni pedig kell! II. rész - Fandák László:
Stratos Maxo, a Wilo okos szivattyúja - TOSHIBA AIR-COND:
A Toshiba bemutatja az új SEIYA légkondicionáló rendszert - Grundfos South East Europe Kft.:
Grundfos szivattyúk az nZEB épületekben - Dr. Szunyog István:
A gázipar aktuális kérdései a 27. DUNAGÁZ Konferencia tükrében - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Haraszti Ákos - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből
Hozzászólások
Az épületgépészet-jövőkép jelentősége és főbb kérdései
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Barótfi István professzor emeritus
Az épületgépészet-jövőkép jelentősége és főbb kérdései
Dr. Barótfi István professzor emeritus
MATE Műszaki Tudományi Doktori Iskola
A jövőkép jelentősége és lehetőségei
A jövővel kapcsolatos írásokat az ember általában fenntartással kezeli és gyakran el sem olvassa. Ennek hátterében az áll, hogy a jövőt senki sem ismeri, így az ezzel kapcsolatos vélekedések bizonytalanok, valóságuk, megvalósulásuk nem tartozik a konkrét események körébe. Különösen igaz ez a műszaki, mérnöki ismeretkörökre, mert ezek a szakterületek a reál szféra körében gondolkodnak.
Az épületgépészet területén sincs ez másként, annak ellenére, hogy ez a szakterület csak hazai vonatkozásban működik, nincs külföldi példa és így csak magunknak kellene a szakterület építését, gondozását, alakítását elvégezni, jövőjét megfogalmazni.
A jövővel foglalkozni ilyenformán úgy tűnik, mintha jóslás lenne, és ha nem feltétlen szükséges, nem téved erre az útra felelősen gondolkodó szakember. De valójában akkor, amikor a jövőről beszélünk, vagy gondolkodunk, az ennyire bizonytalan dolog lenne, és elhárításával megoldódottnak tekinthetjük a kérdést? Biztosan nem. Az épületgépészet prominens képviselőinek, szakmai tekintélyeinek, épületgépészeti vállalkozások vezetőinek, tulajdonosainak, az oktatásban meghatározó szerepet játszó személyeknek, összefoglalóan az épületgépészet szak/tudományterület vezetőinek feladata és kötelessége a szak/tudományterület sorsával foglalkozni, jövőjéért tenni. Ez a kötelesség és felelősség felül áll a szakma mindenkori szaktudásán, tisztességes működésén, aktuális érdekérvényesítésén és politikai kapcsolatok meghatározta pillanatnyi helyzetén. Az aktuális helyzet, a keletkező nehézségek és problémák általában korábban hozott, vagy éppen elmulasztott döntések következményei. Ezért az épületgépészet jövőjéért is ma kell világosan látni a helyzetet, azt körültekintően kell értékelni, megfogalmazni azokat a lehetőségeket, amelyek a jövő szempontjából reálisan kirajzolhatók és meghatározni az ebből adódó feladatokat.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/4-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).