Lapszámok
2017 12. szám
- Dr. Barna Lajos PhD:
Találkoztunk! Magyar Épületgépészek Napja 2017 - Dr. Both Balázs - Dr. Goda Róbert PhD - Dr. Magyar Tamás - Dr. Szánthó Zoltán:
Turbulens komfortjellemzők vizsgálata kisterű irodahelyiség modelljében - Bokor András:
Tervezői hibák az épületgépészetben egy igazságügyi szakértő szemével - Gyurkovics Zoltán:
Szakmai évzárás az Épületgépészeti Tagozatban - Dr. Harmathy Norbert PhD - Dr. Magyar Zoltán PhD:
Lakóépület épületenergetikai szimulációja (angol nyelvű) - Papp Roland Viktor - Dr. Talamon Attila - Dr. Kiss Gyula - Dr. Hartmann Bálint - Dr. Vokony István:
Az aktív napenergia hasznosítás építészeti aspektusainak optimalizálása, tekintettel a hatásfokra, a magyarországi klimatikus és atmoszférikus viszonyok figyelembevételével - Dr. Szilágyi Zsombor - Dr. Szunyog István:
A földgáz és a közlekedés egyik alternatívája: az LNG - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Murin Sándor
Hozzászólások
Turbulens komfortjellemzők vizsgálata kisterű irodahelyiség modelljében
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Both Balázs - Dr. Goda Róbert PhD - Dr. Magyar Tamás - Dr. Szánthó Zoltán
Turbulens komfortjellemzők vizsgálata kisterű irodahelyiség modelljében
Dr. Both Balázs
egyetemi adjunktusBME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Dr. Goda Róbert PhD
egyetemi adjunktus, laborvezetőBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Dr. Magyar Tamás
c. egyetemi docensBME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Dr. Szánthó Zoltán
egyetemi docensBME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Bevezetés
A kisterű irodahelyiség, mint a zárt terek egy típusa igen elterjedt világszerte. Éppen ezért nem meglepő, hogy több hazai, illetve nemzetközi európai szabvány ad meg irányértékeket a belső levegő komfort tervezéséhez kisterű irodákra vonatkozóan. A komfort kifejezés egyszerű, ugyanakkor rendkívül komplex jelentéssel bír, amely magában foglalja a belső levegő minőségét, a hő- és huzatérzetet, az akusztikát, a világítást, vagy akár a belső építészet esztétikáját is.
Légtechnikai szempontból a huzatérzetnek nagy jelentősége van, hiszen meghatározza a szellőztetett helyiségben tartózkodók egészségi állapotát, munkavégző képességét, valamint az épület energiafelhasználását is. A huzatérzetre számos fizikai, fiziológiai tényező gyakorol hatást. Épületgépészeti, pontosabban fogalmazva légtechnikai szempontból a három legjelentősebb komfortjellemző: a levegő időbeli átlagsebessége, az átlagos légsebesség fluktuációja, illetve ezek százalékos aránya, melyet a turbulencia-fok fejez ki.
Jelenleg a legtöbb szabvány a helyiség teljes tartózkodási zónájára határozza meg a légsebesség és turbulencia-fok javasolt értékeit, figyelmen kívül hagyva a zóna egyes részeit, illetve a befúvási jellemzők légsebességre és turbulenciára gyakorolt hatását. Mindezek a hiányosságok kijelölik azokat a kutatási célkitűzéseket, amelyek megvalósításának eredményeiből jelen cikkben szeretnénk néhányat bemutatni. A kutatásaink során kapott eredmények hozzájárulhatnak a huzatkomfort pontosabb tervezhetőségéhez.
A levegő mozgás és a tartózkodási zóna komfortjának összefüggése
A megfelelő belső levegő komfort biztosítása ma már alapvető követelmény az épületek átadásakor-átvételekor. A huzathatás az egyik legzavaróbb diszkomfort tényező, amely amellett, hogy egészségügyi kockázatot rejt, növelheti az épület energiafelhasználását a megemelt belső hőmérséklet révén. A helyiségben várhatóan kialakuló huzathatás becsülhető az Európában alkalmazott és elfogadott Fanger-féle huzatmodellel. Ennek alapján a huzathatással várhatóan elégedetlenek százalékos aránya az ISO 7730 szabvány szerint az alábbi összefüggéssel számítható:
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/12-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).