Lapszámok

Szinte sportot űznek a beruházók az építőipar minden résztvevőjének a versenyeztetésével. Legyen az tervező, kivitelező, műszaki ellenőr, de legfőképpen a beépítendő anyagok-berendezések, az elsődleges szempont csakis az ár. Manapság nem érdekli a beruházót a pályázó referenciája, hogy megfelelő háttérrel (szakmai létszám, ISO minősítés, felelősség biztosítás, nullás adóigazolás stb.) rendelkezik-e a vállalkozó, az egyedüli szempont a vállalási ár.

Különösen érezhető volt ez a gazdasági válság kezdetétől, de azóta sem csillapodott a beruházóknak ez a versenyeztetési éhsége és árérzékeny mohósága. Azt azonban tegyük hozzá, hogy a minőséget megkövetelik. Ha a végén valami nem úgy működik, ahogy szeretnék, könnyen a bíróságon találják magukat a vállalkozók. Ott pedig gyorsan bemutatja a felperes, hogy ő pedig I. osztályú minőséget rendelt meg.

A tervezőmérnök felelőssége

A tervezőmérnöki munka komplexitása már önmagában sugallja mindazkat a veszélyeket, amelyeket a mérnöki szakma, a mérnöki munka magában hordoz. Egy rossz számítás, nem megfelelő anyagválasztás, a folyamatok ellenőrzésének hiánya – és még sorolhatnánk számtalan esetet – mind-mind káreseményhez vezethetnek. 

A mérnök és a megrendelő jogviszonyát leggyakrabban egy, a felek között létrejött tervezési szerződés szabályozza. Tervezési szerződés alapján a mérnök műszaki-gazdasági tervezőmunka elvégzésére, a megrendelő pedig a megbízási díj megfizetésére köteles.

Amennyiben az elkészített mérnöki terv nem felel meg a tervezési szerződésben foglaltaknak vagy a szakmai követelményeknek, a tervezési szerződés hibás teljesítéséről beszélünk. 

A vállalkozó hibásan teljesít akkor, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Nem szerződésszerű, vagyis hibás teljesítés esetén a vállalkozót szavatossági felelősség terheli. 

Hibás teljesítés esetén a megrendelő a fentebb már kifejtett jogosultságokkal rendelkezik: a munka kijavítását vagy az eredmény kicserélését kérheti. Amennyiben erre nincs lehetőség, megfelelő mértékű díjmérséklést követelhet, vagy a vállalkozói díj visszakövetelése mellett elállhat a szerződéstől. 

A kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül a megrendelőnek okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

Összefoglalva megállapítható, hogy az új építési termékrendelet látszólag lazább követelményrendszert támaszt a termék megfelelőségének igazolására, mint a korábbi jogszabály. A valóság azonban az, hogy a korábbiaknál lényegesen nagyobb felelősséget ró a tervezőre, akinek úgy kell megválasztania valamennyi szerkezeti elemet, hogy csak olyanokat építsenek be az épületbe, amelyek műszaki jellemzői nem befolyásolják hátrányosan az épület teljesítményét. Tehát a tervezőnek ellenőriznie kell, hogy a betervezett termék rendelkezik-e teljesítménynyilatkozattal és az abban meghatározott jellemzők az épület használhatósága szempontjából megfelelőek-e.

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/12-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).