Lapszámok

Interjúalanyunk 2013-ban Macskásy Árpád-díjban részesült, melyhez ezúton is gratulálunk. Cservenyák Gábor példája mindenki számára kedves, vonzó lehet, különösen személyiségének sokoldalúsága, és a szakmai értékek iránti erős elkötelezettsége, felelőssége okán. Meg kell említenünk a Magyar Mérnöki Kamarában végzett társadalmi munkáját is! Az Épületgépészeti Tagozat alelnökeként számos újítás kezdeményezője. Örülünk annak, hogy az oktatásban is szerepet vállal.

Köszönettel Rébay Lajos

Magyar Épületgépészet: Miért, hogyan lettél épületgépész?

Cservenyák Gábor: A körülmények hozták. Középiskolai tanulmányaimat a miskolci gépipari technikumban végeztem, iparművész, ipari formatervező szerettem volna lenni. Érettségi után némi hezitálás, bizonytalanság, valamint a családi körülmények alakulása folytán a Miskolci Tervező Vállalatnál kezdtem dolgozni. Itt az épületgépészeti szakmában megjártam a szamárlétrát.

Munkahelyi indíttatás – valakik egyszer csak tervezői hajlamot láttak bennem – szerkesztői beosztás után önálló tervező lettem egyetemi végzettség nélkül. Egyre inkább ösztönzést, késztetést éreztem a szakmai tanulmányok iránt. Feladva az iparművészeti álmokat, hamarosan munka mellett épületgépészetet hallgattam a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán.

A diplomázást követő évek további szakmai sikereket hoztak, majd pár évvel később a BME szakmérnöki képzésében energetikai szakmérnöki diplomát szereztem.

További szakmai életemben meghatározó volt az ÉSZAK-TERV, ahol önálló tervezési feladatok sora, innovatív lehetőségek kihasználása ösztönzött a szakma művelésében. A tervezési feladatok szerteágazók voltak, kísérletezésre is rendelkezésre álló lehetőségekkel. Az egyetemi tanulmányokkal párhuzamosan egyre több igényes szakmai feladat, pályázatok, külföldi ösztöndíj, fiatal építészekkel komplex feladat orientált hatékony team rendszerű együttműködés, nyertes tervpályázatok sora következett.

Érdeklődésem az épületgépészeti (épített, mesterséges) komfort, főleg a sugárzásos hőcsere, épületek és szerkezeteik passzív hőtechnikai épületfizikai viselkedése, környezeti energia-hasznosítás lehetőségei felé irányult. A ’80-as évek folyamán az épületszerkezetek passzív viszonyainak, hőtárolásának, a szerkezetek hőtároló képességének és a megújuló energiahasznosítás kapcsolatának vizsgálatával foglalkoztam, ami néhány szakmai szabadalmat eredményezett. Ezek elemzése, laboratóriumi vizsgálatai során együttműködés jött létre az ÉSZAKTERV és az ÉTI között, ami további tágabb lehetőségeket biztosított számomra. Szabadalmaimat, publikációimat, több külföldi szakmai konferencián ismertethettem.

MÉ: Mondj néhány számodra fontosat magadról!

CsG: Nős vagyok, három lányom van. Külön büszkeséggel
tölt el, hogy lányaim egyike épületgépész, másik építész végzettségű. Ez garanciát ad arra, hogy az épületgépészeti vonal a családban továbbmegy. Cégünk, a KLIMASOL Kft. a szakmai specialitásokra alapulva kiemelten foglalkozik energetikai rekonstrukciós feladatokkal, megújuló energiahasznosítással, technológiai hőhasznosítással. Geotermikus energetikai vonatkozásban több meghatározó referenciával rendelkezünk.

Szeretem a komolyzenét, és a magyar népzenét (Kárpát-medence), kultúrát. Különösen szeretem a jellegzetes tájegységi népi művészetet (építészet, kerámia stb.), kultúrát (elszakadt nemzetrészek stb.). Hobbim a gasztronómia, az eredeti magyar ételek felkutatása, készítése. Erre a tevékenységre a legnagyobb fáradtság mellett is képes vagyok, mert ezzel regenerálódom akár hétköznapon, akár hétvégén.

MÉ: Mit szeretsz az épületgépészetben?

CsG: Az épületgépészet komplex feladathalmaz. Mint olyan, az ember épített környezetéről szól, vagyis az épített környezet – ha lehet ezt mondani – egy természetes állapotot megközelítő megteremtése, vagy állapota. Ez nehéz feladat. Szépsége abban van, hogy épülettípusoktól, fajtáktól, tevékenységektől függően más és más kihívásokat támaszt. Ha ezt komolyan veszed és nem egyszerűen szakmaként, hanem hivatásként műveled, akkor van esélyed arra, hogy jó úton haladsz a problémamegoldáshoz. Az egyik legszebb dolog ebben, hogy ez sohasem vonatkoztatható el az adott környezettől, így a környezet hatása egy-egy objektumnál, vagy épületnél más és más megközelítést igényel. Nem emelheted ki az épületet saját környezetéből, abba mindenféle szempontból bele kell illeszteni, esetünkben a környezet és az épület energetikai kölcsönhatását alapul véve. Ettől aztán roppant változatos, szerteágazó, egyben egyszerű és bonyolult ennek a tevékenységnek a végzése.

Ami ezen belül nagyon közel áll hozzám, az a megújuló energiahasznosítás, ennek is a geotechnikai, a felszín közeli földhő vonatkozásai, az épületek és objektumok Nemzeti Energetikai Stratégiába való illesztése, kapcsolata.

További részletek lapunk 2014/9-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).